Tusványos az a biztos pont, amely nemcsak a fesztivál ideje alatt jelenti az otthont, hanem hazatérésünk után is szívünkben hordozzuk. Az itt köttetett barátságok nem futó kalandok. Az itt megélt pillanatok valahogy igazabbak, még hogyha időnként némelyeket homály borít is. Tusványoson a csend és zaj dallama elszakíthatatlanul fonódik össze. Itt másképp szól a „visszajövök én egyszer még”, mert ide biztos, nem csak egyszer jövünk vissza.

Van, ami örök. Van, ami öröm. Ezzel a gondolattal indítottuk szervezőkként a rendezvényt. Keddtől szombatig beigazolódott ennek valósága.
A változó jelenben, a mindennapok megélt bizonytalanságai és viszontagságai közepette, Tusványos idén is változatlan hely maradt. Itt mindaz, ami kibogozhatatlannak tűnik nehezebb napjainkon, a helyére került. Ettől örök. Tőled. Tőlük. Tőlünk.
A legyőzhetetlennek tűnő távolságok egymás között itt évről-évre elmosódnak, a pillanat töredékében, amikor megöleled a barátot, aki már rég hiányzott. A tekintetek összeérnek, egy ritmusra dobban a szív, egyszerre emeljük a magasba kezeinket, és együtt mondjuk ki: veled, velük, velünk teljes. Ettől öröm. Tőled. Tőlük. Tőlünk.

Kedden a tábort hetek óta lendületesen építő szervezők, csillogó szemekkel fogadták az első résztvevőket. A tábor lassacskán benépesedett. A Transylvanium koncertje után Nagy Feró és a Beatrice valamint a Tankcsapda dallamaival mondtunk el: nyolc óra munka és nyolc óra pihenés, de az élet tényleg örökké tart.
Szerdán hivatalosan is megnyitotta kapuit a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a maga hagyományaihoz igazodva, ki-ki a kedvére való előadáson kereshette a régóta vágyott válaszokat. A tábor egyre hangosabb lett. Este a Margaret Island és Kowalsky meg a Vega dalaival kiáltottuk bele a nagyvilág zajába: ez a szív ugyanaz, csak a ritmus más egy világon át.
Csütörtökön egy kávé mellett vagy egy hűsítő ital társaságában már biztosan nosztalgiáztál, utoljára három éve itt látott ismerőseiddel. A tábor harmadik napján ismét bebizonyosodott: van, ami örök, így a Bagossy Brothers Company teltházas koncertje is. Velük és az Aurevoir zenekarral együtt énekeltük: így lesz szép a világ, ha vakít a kék, egy óceán tör most ki a semmiből felém, futok a part jobb oldalán, innen már nem menthet a szél.

Pénteken délelőtt a Kárpát-medencébe szétszóródott magyarság helyzetéről számoltak be hagyományosan a régiók képviselői. A tábor a hétvége közeledtével felpezsdült. A szintén erdélyi 4S Street együttesével és a Blahalouisiana-val kérdeztük: honnan jöttél és hova mész, eltévedtél vagy ideérsz, ahol éjszakánk a nappal, ott ahol összeér két vállam nyakaddal?
A szombati nap egyik tömegeket megmozgató eseménye Magyarország miniszterelnökének színpadra lépése volt. A fesztivál utolsó napjának legnagyobb hősei ti, résztvevők is voltatok. Szabó Balázs és Bandája, valamint a Honeybeast dalszövegei mosták össze szívünket, mert egy perc csak a bódottá, és emlékké lett.
Az idei évben így írtuk be magunkat Tusványos történelmébe, reméljük, jövőre is együtt folytatjuk a Bálváyosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor történetét.
Koncz Beáta, Magyari Zita Emese, Velencei Éva



