Hobbicukrász, reklámgrafikus, kreatív vállalkozó, kommunikációs szakember: erdélyi fiatalok, akiknek története bebizonyítja, hogy kreativitással, akaraterővel, kitartással és kemény munkával a legeszementebb ötletből is jól működő vállalkozást lehet felépíteni. A Dinamit – Teret nyitunk! előadássorozat tusványosi kiadásán négy sikersztoriból inspirálódhattak a szabadegyetemezők.

Photo: Bec Norbert

Konténerekből álmot építeni

Gondoltad volna, hogy konténerekből gyönyörű látványműhelyt vagy komfortos irodát lehet varázsolni? Pósta Mária már gyerekként szerette megragadni a kormányt, hiszen olyan családban nőtt fel, ahol számított a véleménye és hangot is adhatott neki. Később két nagyobb törés is bekövetkezett életében: 12 évesen elvesztette apukáját, az egyetem befejezte után pedig édesanyjától is búcsúznia kellett. Gyorsan rádöbbent, hogy nem akar mások álmain dolgozni, így feladva biztos munkahelyét, saját tervei megvalósításába kezdett. Ma raktárkonténerek eladásával, bérlésével, átalakításával foglalkozik, hobbiként pedig bútorokat fest. A munka és a hobbi ötvözeteként született meg konténerből átalakított látványműhelye, amelyet saját festésű bútorokkal, rusztikus dekorációval tett otthonossá. Itt viszont nem állt meg, következő projektjén most dolgozik, ennek célja: konténerekből panorámaablakos lakóházakat varázsolni. Szerinte a sikerhez teret kell nyitnunk álmainknak, és mindig többet kell nyújtani száz százaléknál.

Járatlan utat a jártért el ne hagyd!

A rebellis tinédzser, aki mindent kipróbált, elvégzett két egyetemet, számos rendezvényen önkénteskedett, és az El Camino spanyol zarándokutat háromszor is megtette. Csoma Nórát fogorvosnak szánta az anyukája, ám angol-német fordítói szakon kötött ki, végül pedig a kommunikáción találta meg igazi helyét. Három éven keresztül önkénteskedett a Váróterem Projekt független színházi társulatnál, az itt szerzett tapasztalatok pedig megadták a lendületet: 2016-ban ő volt az Untold fesztivál magyar sajtófelelőse, valamint a Vibe fesztiválon és a Méra Világzenei Csűrfesztiválon is ő felelt a kommunikációért. A Tranzit Ház kulturális tér menedzselését is elvállalta, a várótermesekkel pedig létrehozták saját kulturális terüket, a Zug Zone-t. Ha ez még nem lenne elég, tavaly ősszel Fancsali Barna MIT elnökkel megalapították az Incubator Communication Company-t, ahol szoftverképzésekkel és kommunikációs készségfejlesztéssel foglalkoznak. Az örökké pörgős lánynak a szakmai útkeresés mellett szüksége volt valamilyen pluszra, amit az El Camino tudott csak megadni neki, amelyet három alkalomból kétszer az anyukájával járt végig. Előadása zárásaként a közönség meglepetésére felolvasta az első út ihlette élménybeszámolóját. Az ő történetének tanulsága: járatlan utat a jártért el ne hagyd.

Édes siker tejszínhabbal

A csaj, aki mindig megfelelt az elvárásoknak, majd nagyot álmodott és fejjel ment a falnak – így mutatta be magát Mihály Ágnes hobbicukrász. Az ő története is kalandosan alakult: elvégezte az egyetemet, egy évig kint dolgozott Skóciában, amikor pedig hazajött, beütött nála a negyed évszázados pánik, és rájött, hogy semmit nem akar kezdeni a diplomáival. Ekkor fejébe vette, hogy cukrászdát fog nyitni, ám az apukája annyira ellenezte, hogy a sütés szó tabuvá vált a családban. Mivel sosem volt lázadó, megelégelte a jó kislány szerepét és elköltözött Székelyudvarhelyre, ahol a munkája mellett délutánonként sütéssel ütötte el az időt. A barátnője elkezdte megörökíteni a finomságokat, ez adta az Ágnescake Instagram oldal ötletét, így lassan a világhálóra is felkerültek az ínycsiklandozó sütikről készült képek. Többször is felkeresték az újságok, behívták a rádióba, így egyre több ember kezdte megismerni sütés iránti szenvedélyét. Az igazi áttörést viszont a Viasat3 főzőműsora, az Ide süss! hozta meg neki, ahol bezsebelte az első díjat, így ő lett az ország legjobb amatőr cukrásza. Az álom, hogy itthon is megtalálhassa a boldogulását, rövid időn belül valóra is vált, hiszen augusztusban a felújított Pávakertben hivatalosan is megnyitja kapuit az Ágnescake. Ha Udvarhelyen jársz, és szeretnél megenni egy doboz macaront, most már tudod, melyik helyet keresd.

A minőségi termék ismérve az arculat

A fiatalember, aki előbb volt a Dinamit dizájnere, mint meghívottja – ő Rancz Zsolt reklámgrafikus, a Wameleon Design megalapítója, hazai kezdő- és kisvállalkozások arculatépítője. Filmrendezőnek tanult, az államvizsgát viszont hagyta, helyette nekivágott saját tervei megvalósításának, ami nem ment zökkenőmentes. Eleinte három munkahelyen dolgozott és napi hat óra alvással létezett, 2013-ban pedig megalapította cégét, amely 2016-ig csak ímmel-ámmal működött. A tevékenységük gyengeségére a Kreatív Kolozsvár által szervezett képzésen döbbentek rá, innentől kezdve pedig tudatosan kezdtek el építkezni. Elsődleges célja az volt, hogy Erdélyben is honosítsa meg a dizájnt és a marketinget, hiszen a vállalkozók többsége nem hajlandó szánni az arculatépítésre, vagy minimalista megoldást választ. Az előadáson számos tanács hangzott el, ezekből sorolunk fel párat:

  1. Mielőtt belekezdenél a vállalkozásba, készíts piackutatást. Nem elég megkérdezni a rokonokat, a barátod unokatesóját, vagy a szomszédot: a kapott eredmény nem lesz releváns.
  2. Szűkíts! Ne akarj mindennel is foglalkozni, helyette válaszd ki a célpiacot és fókuszálj egy bizonyos szolgáltatásra.
  3. Névválasztáskor találj ki olyat, amilyen még nem létezik, és kellően talál a vállalkozáshoz.
  4. Az arculat tükrözze a termék/szolgáltatás minőségét, ergo ha prémiumot kínálsz, ne akarj nagy sikereket elérni silány dizájnnal.
  5. Ne a nyomdász legyen a dizájnered, helyette keress fel szakembereket.
  6. Nem elég csak a logó, a dizájn pedig nem egyenlő a brandinggel. Az előbbi csak a vizuális részt jelenti, az utóbbi viszont a termék összképére fókuszál.
  7. Ha már jól működő vállalkozásod van, gondolkozz el azon, hogy megéri-e az arculatváltás. Ha nem akarod, ne engedd, hogy rábeszéljenek!
  8. Végül pedig: a marketing nem mérhető szakma, ne várj azonnali eredményeket!

 

Kismihály Bogi