A sajtóhírekben keveset hangoztatott nemzetközi politikai színtér történéseiről, célkitűzéseiről – Trump és mi – Globális biztonság a NATO-csúcs után címmel tartottak előadást Marek Jan Chodakiewicz történelem professzor (The Institute of World Politics, Washington, Trump varsói beszédének írója) és Marek Matraszek ügyvezető igazgató (CEC Government Relations, Varsó).
A dolgok pikantériája, hogy az egyébként angol nyelven zajló panelbeszélgetésen, a két előadó nagyon szókimondó volt, azzal kapcsolatosan, hogy közép-európai szempontból hogyan néz ki a globális biztonság. A brüsszeli NATO csúcs után jó alkalom volt megvizsgálni a világ sorsát is.
Marek Matraszek elmondta: „ez már a harmadik olyan értekezlet, amelynek számításba kellett vennie az Oroszország nagyhatalmi befolyásának terjesztésére irányuló biztonságpolitikai kihívást. Erre adott válasz volt a 2016-os varsói NATO-csúcs döntése, miszerint a balti államokban állandó katonai jelenlétet biztosítanak. Idén roppant feszült hangulatot teremtett, hogy Donald Trump már a tárgyalások kezdete előtt vehemensen bírálta Németországot energetikai megállapodásai miatt, amelyek szerinte kockázatos függőséget eredményeznek Oroszországgal szemben.”
Ugyanakkor megállapította, hogy: Trump tulajdonképpen úgynevezett „rossz rendőrként” lépett fel, és nem eredménytelenül: a júliusi NATO-csúcs ugyanis előrelépést jelentett a szövetség számára, konkrét eredményekkel járt.
„Fokozni fogják a NATO-nak a lehetséges fenyegetésekre való válaszadási képességét, megerősítik Ennek érdekében parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint Németországban, Ulmban is”– magyarázta Matreszek, hozzátette: „ugyanilyen fontos lépés, hogy Macedónia a csúcson meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, valamint nyílt párbeszéd zajlott Finnországgal és Svédországgal, akik szintén meghívást kaptak Brüsszelbe.” Újabb őszinte véleménnyel folytatta az előadást: „Nagyon leegyszerűsítette a nyugati média a dolgokat azzal, hogy a NATO-értekezlet bomlasztó elemeként mutatott az Egyesült Államokra, miközben a döntések meghozatalához valójában gőzerővel járult hozzá az amerikai államapparátus, Trump „rossz rendőrkénti” fellépése pedig nyilván ösztönzőleg hatott” – taglalta Matraszek. A lengyel szakember hozzátette „minden résztvevő tisztán értette Trump üzenetét a kiadások növelésének szükségességéről, és ennek már látszik a hatása. (…) A védelmi kiadásokhoz való hozzájárulást természetesen nem fogja minden tagállam egyformán növelni, de várhatóan előrelépések lesznek ebben a vonatkozásban.”
A szót Marek Jan Chodakiewicz professzor vette át, aki Donald Trump 2017-es varsói beszédének megírásában is szerepet játszott. Azonnal leszögezte, hogy az Egyesült Államok befolyása által meghatározott részleges nemzetközi világrend (Pax Americana) ma is érvényben van. Nem habozott azt is kimondani, hogy hogy az amerikai társadalom, amely többféle szempontból nagyon megosztott, alapvetően nem érti, ami a világban történik, nem méri fel a valós veszélyeket, úgymond „tagadja az ördög létezését” – fogalmazott. A történész hozzátette: „Az Egyesült Államok jelenlegi világunknak egyik vezető, ugyanakkor összezavarodott, önmagában is megosztott hatalma.” – mondta, majd a NATO-ra terelte a szót.
„Az európai államokban való NATO-jelenlét, az amerikai csapatok ittléte egyfajta biztosíték is az adott államok számára, hogy az Egyesült Államok azonnal lépni fog, ha létesítményei, katonái veszélybe kerülnek.” Kimondta azt is, hogy az orosz nagyhatalmi érdekek és Kína mindent lehengerlő, felemésztő gazdasági terjeszkedése valós veszély. Arról is őszintén vélekedett, hogy Moszkva néhány óra leforgása alatt elfoglalhatja, sőt feltehetőleg Németországot sem tudnák a jelenlegi erőkkel megvédeni. Szerinte a múlt példáiból ítélve Oroszország nemigen képes partnerként szövetkezni más államokkal, „megszokta, hogy rabszolgaként kezelje őket.” Elmondta azt is, tizenöt éve lobbizik már Washingtonban azért, hogy a közép-európai térség védelmének és stabilitásának erősebb biztosítékaként Lengyelországnak is rendelkeznie kellene nukleáris fegyverzettel. Ez követően kitért Kína világhatalmi pozíciójára. „Az ország gazdasága könnyedén felszippant cégeket, technológiákat másol, és lobbitevékenységet folytat szerte a világon.” Hozzátette, körülbelül 300 ezer kínai diák tartózkodik az Egyesült Államokban, közülük 50 ezren valószínűleg információgyűjtéssel foglalkoznak. „Ilyen körülmények között Európának még mindig megfelelőbb szövetségese az Egyesült Államok” – állapította meg Chodakiewicz. Ami a közép-európai államokat, főként Magyarországot és Lengyelországot illeti elmondta, hogy „fontos a megfelelően megfogalmazott narratíva, amely érthetővé teszi, hogy mit várnak el tőle, és miért fontos ezeknek az országoknak a védelme.”
Végkövetkeztetésül Marek Matraszek hangsúlyozta, hogy „amennyiben az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti viszony megromlik, az geopolitikai krízist fog eredményezni, Oroszország azonnal lépni fog.”
Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a Három Tenger Kezdeményezés (bővebben itt) országai, „az Adriai, a Balti és a Fekete tenger térségében fekvő 12 állam vegye tekintetbe a különböző politikák kidolgozásánál az Egyesült Államokkal való lehetséges partnerséget is, mert a kapcsolatháló bővülése, erősödése mindenképpen előnyös volna.”
Leszögezte: „Donald Trump megnyilvánulásait saját, nagyon nehezen változtatható világnézete, üzletemberi hozzáállása vezérli, de úgy vélte: az Egyesült Államok intézményrendszere több és maradandóbb egy államfőnél.”
Marek Jan Chodakiewicz megállapította, az elitek időszakonként cserélődnek, ez érvényes az Egyesült Államokra is. Ezen túlmenően sok problémával kell az USA szembenézzen. Olyan narratívát kell biztosítsanak Washingtonban, hogy megértsék tulajdonképpen miért kell Európát megvédeni.
Palkó Attila
