Nagyszámú előadó és nagyfokú érdeklődés jellemezte a Bethlen Gábor sátorban csütörtökön fél tizenegytől kezdődő Állampolgárság, regisztráció, választások című panelt. A Kárpát-medence számos fő- és vezető konzulja jelen volt a beszélgetésen, de itt volt a távoli Ausztrália Melbourne-i Konzuli Irodájának vezetője is. Tiboldi László (az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke) moderátorral együtt tízen ültek az előadóasztalnál: Pálfi Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa, András Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, dr. Zsigmond Barna Pál, a Fidesz külhoni magyar ügyekért felelős igazgatója, volt csíkszeredai főkonzul, Mile Lajos főkonzul Kolozsvárról, Farkas Balázs ügyvivő főkonzul Csíkszeredából, Bakonyi Péter vezető konzul Melbourne-ből, Babity János főkonzul Szabadkáról, valamint Buhajda Pál főkonzul Ungvárról.
Pálfi Ilona a regisztrációs és szavazási folyamatban tapasztalható leggyakoribb hibákról beszélt. Elmondta, annak ellenére, hogy a Választási Iroda 2014 decemberében terjesztette elő választási törvénymódosító csomagját, a mai napig nem módosította a parlament a kétharmados jogszabályt. Ez azért lett volna nagyon fontos, mert lényegesen megkönnyítette volna a külhoni magyarok szavazását. Az NVI elnöke meghosszabbítaná a kampányidőszakot, hogy a jóváhagyások után időben eljuthassanak a szavazólapok a tengerentúlra is, mivel ott általában olyan későn kapják meg, hogy nem mindig tudják időben visszajuttatni. A választási hatóság elnöke azt is hibalehetőségnek látja, hogy sokan nem tudják: személyes adatok módosulása esetén nincs szükség újabb regisztrációra, csak egy módosító adatlap kitöltésére. Gyakori hiba a választási levélcsomagok esetén, hogy egyetlen borítékba teszik a nyilatkozatot és a szavazólapot a választók, holott a kis borítékba kell a szavazólapot és a lezárt kis borítékkal együtt a nagy borítékba a nyilatkozatot. Újabb hibalehetőség, ha a választó nem írja alá a nyilatkozatot. Az adatkitöltésnél vigyázni kell az ékezetekre, de ez nem kizáró jellegű ok, mint ahogy az sem, hogy teljes nevét vagy aláírását használja a szavazó. Pálfi Ilona szerint az adatok helyességének egyik biztosítéka lehet, ha ezeket érvényes magyar okmányáról másolja le az adatlapot kitöltő személy. Ugyancsak problémát jelent az, hogy nagyon sokan regisztrációkor azt a lehetőséget jelölték be, hogy a külképviseleten veszik át a levélcsomagot. A 2016-os népszavazáson 17.000 ilyen választóból 12.000 nem vette át a levélcsomagot. 2014-ben a külhoni szavazatok 18, míg a népszavazáson 15%-a volt érvénytelen – mondta Pálfi Ilona. A választási hatóság elnöke azt is megjegyezte, hogy a 2013 előtt állampolgárságot kapott választók közül kerül ki a legtöbb passzív szavazó, az ok egyszerű, a regisztrációt 2013 augusztusában indították el, akkor már 240.000 külhoni magyar állampolgár volt.
Wetzel Tamás szerint nem mindig félig üres, hanem inkább félig tele pohárról kell beszélni. A miniszteri biztos elmondta: 8-10 éve még csak nem is reménykedhettünk abban, hogy szavazati joga lesz a külhoni magyaroknak, ehhez képest egymillió állampolgársági kérés érkezett be jelen pillanatig, ebből 885 ezer egyszerűsített honosításra, 845 ezer ember pedig letette az esküt. Jónak mondható a jelenlét a választásokon, modern elektronikus berendezések segítségével útleveleket, személyi igazolványokat bocsáthatnak ki a külképviseletek, október elsejétől beindítják az anyakönyvek helyben elkészítését is, valamint január elsejétől anyasági segélyt és babakötvényeket igényelhetnek az anyaországon kívül élő magyar állampolgárok is. Jók a külhoni gazdaságfejlesztési intézkedések, melyek a magyarok szülőföldjükön való boldogulását segítik.
András Pál, a külügyi tárca miniszteri biztosa attól beszélt, hogy a külképviseletek tulajdonképpen a regisztrációs és választási folyamatban alvállalkozók, ezek irányítója a Nemzeti Választási Iroda. A külügyminisztérium és a külképviseletek mindent megtesznek annak érdekében, hogy tájékoztassák a lakosságot és közvetítsék a folyamathoz szükséges dokumentumokat. András Pál őszre ígérte a részletes tájékoztató elindítását a minisztérium honlapján és Facebook oldalán.
Mile Lajos kolozsvári főkonzul, Dr. Zsigmond Barna Pál volt és Farkas Balázs jelenlegi ügyvivő csíkszeredai főkonzul mindhárman megköszönték a partnerszervezetek és az egyházak együttműködését az állampolgársági, regisztrációs és választási ügyintézésben, mindhárman kiemelték az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Demokrácia Központok kiemelkedő szerepét ebben. Az összes jelenlévő vezető- és főkonzul egyöntetűen állítja, hogy a regisztrációban és a választási folyamatban a legfontosabb tényező az emberek felvilágosítása, informálása, az ismeretterjesztő munka. Az erdélyi külképviseletek számára kiváló fórumok erre a nemzetpolitikai és kulturális rendezvények, a kihelyezett konzuli fogadóórák, valamint a külképviseletek belső- és bedolgozó munkatársai.
A különböző országok külképviseleti vezetői olyan egyedi problémákról is beszámoltak, amelyek körzetükre a legjellemzőbb: míg Melbourne-ben a nagy földrajzi távolságok és a régóta ott élő magyarok nonverbális kommunikációs hiányosságai okoznak problémát (beszélik az ott élő magyarok a nyelvet, de a magyar szövegek írásával és olvasásával már nincsenek a helyzet magaslatán), addig Vajdaságban és Kárpátalján az elvándorlás, és emiatt a lakcímadatok helyességének megállapítása jelent gondot. Ungváron a háborús helyzet, a félelem és a tájékoztatási hiányosságok is jelentősen hátráltatják a folyamatot.
Abban az összes felszólaló egyetértett, hogy minden lehetőséggel segíteni kell a külhoni magyarokat az állampolgárság megszerzésében, identitástudatuk megőrzésében és állampolgári jogaik biztosításában.
Z. Nagy István