A Magyar Turisztikai Ügynökség sátrában szervezett panelbeszélgetésen a felszólalók Székelyföldet mint turisztikai desztinációt vitatták meg. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy miért jönnek Székelyföldre a turisták, milyen élményígérete van Erdélynek, milyen valós minőségi szolgáltatásokat tud nyújtani a régió.
Mindannyian egyetértettek abban, hogy Székelyföldnek óriási lehetőséget adhat a jól működő turizmus, hiszen a térség élménypontok sokaságát nyújtja, említsük csak a székely vendégszeretetet, gasztronómiát, a mofettákat, borvizeket, kúriákat, kastélyokat például.
A megoldást Székelyföld aldesztinációinak kiépítésében és brandingelésében, értékessé tételében látja Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, aki más Kovászna és Hargita megyei önkormányzatokkal közösen turisztikai értéktár elkészítésében vesz részt. Eszerint négy aldesztinációra bontják és értékesítik a jövőben Székelyföldet: Csomád-Bálványosfürdő térségre, Sóvidékre, Hargita hegységre és a Kúriák földjére, ez utóbbi a nemesi turizmust mint székelyföldi és erdélyi brandet hivatott erősíteni.
Kovászna megye 2017-et a turizmus évének nyilvánította, és a jelenlegi helyi fejlesztéseken túl a térség már korábban is komoly népszerűsítési akcióba kezdett a román, illetve a nemzetközi médiában. Az elmúlt két évben például több mint kétszáz romániai gasztrobloggert és újságírót hívtak el tanulmányútra a megyébe, ezzel is népszerűsítve azt. A sepsiszentgyörgyi Népfőiskolában turisztikai képzések indultak a Veszprémi Séfiskola oktatóival és helyi vállalkozók bevonásával.
Azért is roppant fontos a külföldi turisták bevonzása, mivel a hivatalosan regisztrált turisztikai statisztikákból látszik, hogy 2016-ban Kovászna megyében csupán 10% volt a külföldi, többségében magyarországi turisták száma, 90% pedig a romániai turisták száma. Kicsivel volt jobb a helyzet Hargita megyében, ahol ez az arány 25%-75% volt.
Geréb Orsoly
