Nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésre került sor pénteken 10 órától a Lőrincz Csaba sátorban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő moderálásával. A nagy érdeklődésnek örvendő nemzetpolitikai beszélgetés résztvevői egyöntetűen pozitívan véleményezték a magyar kormánykoalíció identitáserősítő kezdeményezéseit, a külhoni szervezetek képviselői megköszönték Magyarország kormányának a nemzetépítő erőfeszítéseket, Semjén Zsolt és Potápi Árpád János a szervezetek partnerségét, segítségét méltányolták.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Lendvai Ildikónak és Gyurcsány Ferencnek azzal a véleményével indította beszédét, mely szerint nem kell szavazati jog a külhoni magyaroknak. Semjén elmondta: 2004. december 5-én az akkori balliberális kormány nemzetárulást követett el, véleménye szerint minden magyart megillet az állampolgárság, az egyetemes magyarság érdekei csak úgy képviselhetőek, ha az összmagyarság képviselői részt vesznek ebben. Egy nemzetrész nemcsak saját sorsáért felelős: ami Erdélyben történik, kihat minden Kárpát-medencei magyar közösségre. Semjén Zsolt szerint a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon, a magyar nemzet csak nemzetrészeivel együtt tud fennmaradni. Természetes dolog az, hogy a magyar állampolgárság, a személyi igazolvány és az útlevél mellett a szavazati jog, a külhoni magyarok politikai akarata is érvényesül a magyar törvényhozásban. Elmondása szerint ennek a folyamatnak az elindításában és továbbgondolásában mindig kiemelt szerepet játszott Tusványos.

Brenzovics László az ukrajnai háború, az ott tapasztalható gazdasági és demográfiai válság mellett a politikai helyzet kilátástalanságáról beszélt, megemlítve a geopolitikai helyzet okozta térségbeli állapotokat. Ukrajna, a Szovjetunióból történő kiválása idején Európa 8. legerősebb gazdasága volt, acél- és szénipari nagyhatalom, mára megszűnőben a gépgyártás, haldoklik a szénbányászat. Drasztikusan csökkent a lakosság, zömében a fiatalok vándorolnak el. Pénzügyi válságban van az ország, és a nemzetközi pénzügyi szervezetek nem tudnak életképes megoldásokat nyújtani a helyzet kezelésére. A felsoroltak mellett a kárpátaljai magyarok életét más kihívások is nehezítik, az ukrán hatalom olyan alkotmányellenes törvénymódosításokra készül, melyek lényegesen korlátozzák a nemzetiségi oktatási, nyelvi és társadalmi jogokat. Brenzovics megköszönte a magyar kormány képviselőinek, hogy nem mondtak le erről a kis közösségről.

A diaszpórában élő magyarok képviseletében a táborba érkezett Klement Kornél megköszönte a szervezőknek a meghívást és örömét fejezte ki, hogy először itt lehet Tusványoson. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondását idézve, miszerint a magyarság háromlábú székhez hasonlítható, melynek egyik lába a magyarországi magyarság, másik a kárpát-medencei, illetve harmadik a diaszpórában élő, elmondta, hogy teljes mértékben a magyar nemzet részének érzik magukat. Úgy véli, mivel 2-3 millió magyar él Nyugaton, a diaszpóra magyarsága képezi az egyik erős lábat. Népszerűsítik a magyar értékeket, a hungarikumokat, a magyar nemzet nagyköveteiként jelennek meg azokban az országokban, ahol élnek. Csak civil szervezeteik vannak, így továbbra is bíznak a magyar kormány támogatásában.

Horváth Ferenc, Muravidék képviselője büszke arra, hogy Muravidék biztos pontja lett a Kárpát-medencei magyarságnak. Mind a magyar kormánnyal, mind a szlovén kormányzattal jó viszonyt ápolnak. Jó hír a térség magyarsága szempontjából, hogy Lendván hamarosan megnyitják a magyar konzulátust, így hatékonyan tudják majd segíteni a regisztrációs és választási folyamatot. Lendva meg szeretné pályázni a közeljövőben a kulturális főváros címet, illetve kiváló együttműködésük a magyar határmenti megyékkel.

A kerekasztal erdélyi paneljében Bíró Zsolt, az MPP elnöke szólt elsőnek, biztos pontnak nevezve Tusványost, Erdélyt, az általa képviselt szervezetet, valamint az MPP-RMDSZ együttműködést. Szerinte meg kell találni a kapaszkodókat a magyar-román párbeszéd, valamint a fiatalok itthoni boldogulása érdekében. Úgy véli, azért fontos a magyar képviselet, mert a vegyes pártok létrehozása az asszimilációhoz vezet.

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora szerint Tusványos nemzetpolitikai szerepe mellett a térség magyarsága számára Budapest és a jelenlegi kormánykoalíció is biztos pont. Úgy gondolja, hogy a balkáni, megalkuvó, simulékony politika mellett olyan határozott, meg nem alkuvó, biztos nemzetpolitikát folytat a magyar kormány, melyet titokban irigyelnek a román politikusok. Úgy véli, ha a jelenlegi magyar kormány nem folytatja munkáját, felborul, vagy megszűnik ez a határozott nemzetpolitika, ezért a külhoni magyaroknak szavazatukkal támogatniuk kell ennek folytatását.

Az erdélyi panel végszavát, következtetéseit Szilágyi Zsolt az EMNP elnöke mondta: az általa képviselt szervezet, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Demokrácia Központok legfontosabb rövidtávú feladatának tekinti a magyarországi választásokat megelőző regisztrációs folyamat segítését és az Erdélyben élő magyar állampolgárok szavazásra buzdítását, mozgósítását. Az Erdélyi Magyar Néppárt mindig kiemelt módon figyelt az erdélyi, székelyföldi népakaratra és autonómiatörekvésekre. Felrótta Tánczos Barnának és Bíró Zsoltnak, hogy kampánycélokra használják az autonómiatörekvéseket, szerinte a Grindeanu kormány bukása és az azt követő tárgyalássorozat újabb történelmi lehetőség lehetett volna az autonómiaigény kifejezésére. Az elnök szerint a geopolitikai helyzet is malmunkra hajtja a vizet az autonómiacélok kivitelezése szempontjából, ha ez rövidesen nem következik be, az erdélyi szászok sorsára jut a térség magyarsága. Hogy ez ne következzen be, erős családokra és gyerekeket vállaló fiatal anyákra van szükség.
Jankovics Róbert a horvátországi magyarok életében bekövetkezett két jó hírrel érkezett Tusványosra, két fontos választáson is kiválóan szerepelt az általa képviselt szervezet, így újra részt vesznek az ország és az ott élő magyarság sorsának alakításában. A magyar kormány gazdaságélénkítő programját életmentőnek nevezte, mivel a horvátországi magyarok ennek köszönhetően otthon is érvényesülhetnek, nem kell Magyarországra vagy nyugatra menniük.

Menyhárt József véleménye szerint is az asszimilációt segíti a vegyes párt, példa erre Felvidék. Elmondta, hogy jelenleg erőt gyűjtve a megyei választásokra készülnek, középszinten ugyanis erős a Magyar Közösség Pártja, 3 megyei alelnökük és 41 megyei képviselőjük van. A közelmúltban elindítottak a többi felvidéki érdekképviselettel egy magyar-magyar szakmai párbeszédet a politikai megosztottság témakörében. Fiatal szakembergárdájuk oktatás- és gazdaságpolitikai stratégiák összeállításán dolgoznak. Szükség van erre, hiszen a felvidéki magyarokat nemcsak az asszimiláció sújtja, hanem az elvándorlás veszélye is, hiszen a fiataloknak nincs munkája. Szilágyi Zsolt szavaira reflektálva elmondta, szerinte nemcsak fiatal anyákra, hanem fiatal apákra is szükség van: a Kárpát-medencei magyarság összefogásában és hitében, úgy gondolja, nem szolgálhatnak két urat egyszerre egyféleképpen.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is úgy gondolja, minden magyar felelős minden magyarért. Táncos Barna biztospont-elméletét vallja, szerinte – a stratégiai partnerség jegyében is – a Fidesz győzelme a külhoni magyaroké is. A közeljövőben, Babity János főkonzullal a minél sikeresebb regisztráció érdekében dolgozik majd. Célja, hogy a vajdasági magyarokat továbbra is ugyanúgy becsüljék, mint ahogy ezt sikerült kivívni az elmúlt időszakban. Szerbia uniós tagsága Magyarországon át vezet, így a magyar kormány jószomszédi viszonya nemcsak nemzeti-, hanem regionális politikai kérdés is. A VMSZ mindent megtesz, ami tőle telik nemzeti közösségünk megmentéséért, ehhez elengedhetetlenül szükséges az anyaország támogatása mellett a vajdasági döntéshozatalban való részvétel.
A kerekasztal következtetéseit, zárszavát Potápi Árpád János államtitkár fogalmazta meg, megköszönve a külhoni szervezeteknek a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseit segítő erőfeszítéseit, szerinte ez közös érdek. Potápi elmondta, nagyon erős közös politikai intézményrendszer jött létre a Kárpát-medencében, kérdés az, hogy sikerül-e ezt megőrizni. Mindig változik a különböző régiók helyzete, van, ahol hátrányosabb helyzetbe kerülnek, van, ahol megerősödnek, a magyar kormányzatnak ezt látnia kell. Örömét fejezte ki, hogy a diaszpóra magyarsága is egyre inkább bekerül a magyar közéletbe, ők Magyarország nagykövetei. A jövő évi választásokra célozva kifejtette, három mandátumra számítanak a külhoni szavazatok segítségével, majd kiemelte, 2014 óta van meg az a történelmi esélye a külhoni magyarságnak, hogy képviselőket küldjön a magyar parlamentbe.

Z. Nagy István