„Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője. […] Újjá kell építeni az egész Kárpát-medencét. […] Fel kell építeni Közép-Európát. […] Székelyföld akkor is létezett, mikor még a modern Románia nem. Székelyföld még akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak”– jelentette ki Tusványoson mondott beszédében Orbán Viktor, magyar miniszterelnök.

Photo: Kiss Gábor

Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő köszöntötte az egybegyűlteket, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Tőkés László püspököt, a Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 29. kiadásán, majd „Szenvedélyünk Tusványos” jelmondattal folytatta: „Amit 29 éve csinál az ember, az bátran nevezhető szenvedélynek. […] Ez a magyar nemzet összetartozásának az ügye. Európai keresztény kultúránk megőrzésének az ügye” […], hozzátette „Mi itt most Tusványoson váratlanul egy nemzetközi diplomáciai nagyüzem részesei is lettünk. Vannak-e szövetségeseink a célkitűzéseinkhez, miként férnek bele ezekbe az elképzelésekbe a határon túli magyaroknak a sorskérdései? Európa sorskérdéssé vált valóban” – indította a pódiumbeszélgetést Németh Zsolt.

Köszöntötte  a határon túli magyar vezetőket is, elmondta, hogy a következőkben azokra a kérdésekre hangzanak majd el válaszok, hogy hogy áll a magyar nemzet, hogy áll Európa, mire kell készülni.

„A tilalom alá vetett Székely Autonóm Terület szívében testvéri szeretettel köszöntöm a Szabadegyetem hallgatóit és a Tábor visszatérő és újan jött résztvevőit – mindazokat, akiknek „szenvedélyük Tusványos” – szavakkal köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a jelenlévőket. Tusványos jelszavából kiindulva beszédének mottójául „Szenvedélyünk Erdély”-t választotta. Reményét fejezte ki, hogy a román politikum a medvék védelméhez hasonlóan kezeli majd a magyar kisebbség védelmének ügyét. „A környéken barangoló „problémás medvecsaládot”, a természetes szaporulat fontosságára mutató anyamedvét és három bocsát sikerült idejében elköltöztetni – annak reményében, hogy az illetékes bukaresti hatóságok a székelyföldi medveállomány védelméhez hasonlóan az ország magyar/székely kisebbségének védelmét is legalább ennyire fontosnak tartják. De félretéve az iróniát, őszintén sajnáljuk, hogy a Traian Bǎsescu volt államfő által követett egészséges gyakorlatot megszakítva nyári táborunkban immár több év óta nem üdvözölhetjük a román politikai és közélet hivatalos képviselőit, akiknek hiányában a kezdeti magyar–román párbeszéd eme jeles fóruma – amúgy igen hasznos és építő módon – Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikai szabadegyetemmé alakult át.”

Beszédében Tőkés kijelentette „A beolvasztásunkra, megsemmisítésünkre irányuló pánromán doktrína továbbra is érvényben van”.  Szerinte Románia most rossz helyzetben van, ugyanakkor felrótta az EU-nak, hogy „ügyet sem vet” a területén élő őshonos kisebbségekre. „Szolgáljon mementóként a fondorlatos székelyföldi terrorper két áldozatának, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak a galád börtönbe vettetése. Egy pillanatig sem nyugodhatunk, amíg – Ceauşescu diktátor bukása után harminc évvel – újból politikai foglyok ülnek román börtönben! […] Mindent egybevetve: erdélyi magyarságunk ügye – közel száz évvel elcsatolása után – mindmáig rendezetlen. Többé vagy kevésbé ugyanez mondható el a többi elszakított nemzetrész helyzetéről. Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy többségi „gazdáink” nem megoldani, hanem szőnyeg alá seperni, nem létezővé tenni, akarják a problémát. Sőt a román többségi politikum felelősségvállalás helyett kriminalizálja a magyarságot.”

Tőkés támadta Brüsszelt amiatt is, hogy a magyarok ellen „migránsbarát kötelezettségszegési eljárást” indított. Leszögezte, hogy szívós küzdelemmel és kellő politikai bölcsességgel áttörést kell elérni nemzet- és kisebbségpolitikai téren mind Európában, mind a Kárpát-medencében, mind pedig Erdélyben. „Ebben a tekintetben éppen úgy számítanunk kell Magyarország védhatalmi szerepvállalására, miként az ukrajnai-kárpátaljai magyar testvéreink tehetik ezt.” Beszédének záró soraiban pedig kijelentette: „Itt volna az alkalom és a kellő idő „közös dolgaink rendezésére” – amint József Attila fogalmaz: az erdélyi magyarság ügyének megoldására, a románok és magyarok közötti megbékélésre.” Hozzátette: „Ahhoz hasonlóan, ahogyan az Egyesült Államoknak Amerika, nemzeti politikánk számára pedig Magyarország az első – a román nemzet ebbéli igényét is készséggel el kell ismernünk. Nemzeteink szuverenitása nem képezheti kérdés tárgyát. Mint amiképpen erdélyi magyarságunk, illetve Székelyföld autonómiához való joga is elvitathatatlan.”

Orbán Viktor vette át a szót. Azt mondta, olyan ügyekről készül értekezni, amelyeknek van relevanciája Magyarországon. A miniszterelnök szerint most az a fő kérdés, hogy mi történik a következő egy évben, előtte viszont köszönetet mondott a külhoni magyaroknak: „A nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítésbe. Idén áprilisban meg is tartottuk ennek a főpróbáját. Az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. Április 8-án a választáskor bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni az egyébként rendkívül bonyolult és összetett helyzetünket és ha kell, akkor egy akarattal tudunk dönteni a saját sorsunkról és képesek vagyunk egy nemzetként mozdulni. Innen Székelyföldről nézve azt mondhatom, hogy a külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett. Minden itt leadott voks felelősségvállalás volt Magyarországért. Ezt a felelősségvállalást és kiállást köszönöm!”

Orbán Viktor a továbbiakban kijelentette, a rend helyreállt, a politikai rendszer stabilizálódott,  új gazdasági modellről beszélt, az elkövetkezendő négy évre pedig egy új korszak kiépítését jelölte meg. „Tizenhat évet voltunk ellenzékben és tizenkettőt kormányon. […] Ennek a négy évnek a végén, ami előttünk áll, azt mondhatjuk, hogy helyreállt az egyensúly. […]  Mi nem érjük be döntetlennel. […] Nyolc év folyamatos kormányzás után kaptunk négy év munkára esélyt. […] Úgy értelmezem, hogy felhatalmaztak bennünket arra, hogy kiépítsünk egy új korszakot.”   Egy korszak mindig több, mint egy politikai rend, fejtette ki a miniszterelnök. „A korszak egy sajátos és jellemző kulturális közeg. A korszak egy szellemi természetű rend, egyfajta közös hangulat, talán ízlésvilág, egyfajta viselkedési mód. A politikai rendszert általában szabályok és politikai döntések adják. A korszak több ennél, a korszakot inkább kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások adják” – szögezte le.  Szeptembertől pedig „nagy változás jön” – jelentett be a Fidesz elnöke, ám ennek részleteire nem tért ki. A kormány gazdasági eredményeinek felsorolása után pedig a célkitűzéseket vázolta. Azt akarja, hogy 2030-ig európai unió öt legjobb országa közé kerüljön Magyarország, ahol legjobb élni, lakni és dolgozni. „ A mostani tervünk, hogy ujjáépítsük az egész Kárpát-medencét. Úgy látom a történelmi helyzetet, hogy véget ért a 100 év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, újra van erőforrás és pénz. […] Aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár” – jelentette ki Orbán, majd ajánlatot tett a szomszédos országok számára: „Kössük össze végre országainkat egymással” – itt a nagyvárosok közötti gyorsvasút-, és autópályahálózatok megépítésére referált. Ugyanakkor a Kárpát-medencei térség államainak össze kell hangolniuk védelmi politikájukat és haderőfejlesztéseiket: „Fektessünk be egymás országaiba!” – hangoztatta.

Románia centenáriumi ünnepségével kapcsolatosan Orbán Viktor a kölcsönös tiszteletre reflektált, ami megköveteli az őszinte beszédet. Úgy vélekedett: „100 éve lépett be Románia a modern Románia korszakába. Értjük, hogy az ő nézőpontjukból ezen van mit ünnepelni, azt kérjük, hogy ők értsék meg, hogy a mi nézőpontunkból nincsen amit ünnepelni. Azt is kérjük, hogy nézzünk szembe azzal a ténnyel, hogy a modern Románia 100 éve nem tud mit kezdeni azzal a természeti ténnyel, hogy itt él több mint másfél millió magyar.” Hozzátette: Bukarestben azt hajtogatják, hogy Székelyföld nem is létezik. Leszögezte: „Székelyföld akkor is létezett, mikor még a modern Románia nem. Székelyföld még akkor is létezni fog, amikor már egész Európa behódolt az iszlámnak.” Kijelentette, ahelyett, hogy tagadnánk a valóságot – ami nem ésszerű magatartás –, fogjuk fel inkább ezt a helyzetet erőforrásként, tekintsünk Erdélyre is erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet, akarjunk erősödő magyarságot.

A Kárpát-medence felépítése után, vagy ezzel párhuzamosan Orbán Viktor egy másik feladatnak Közép-Európa felépítését sürgeti. „Itt a lehetőség, hogy az előttünk álló években felépítsük Európa nagy, erős, biztonságos politikai és gazdasági térségét, vagyis Közép-Európát.”

Megállapította, hogy Nyugat-Európától eltérően, Közép-Európa egy sajátos kultúrájú térség,  „építsük ezt fel és fogadtassuk el” – jelentette ki. Ennek érdekében a miniszterelnök öt tézist fogalmazott meg, minden európai országnak joga van:

  • megvédeni a keresztény kultúráját, elutasíthatja a multikulturalizmus ideológiáját
  • védeni a hagyományos családmodellt
  • megvédeni a nemzetstratégiai szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazatait és piacát
  • a határvédelemhez és elutasítani a bevándorlást
  • ragaszkodni az egy nemzet, egy szavazat elvhez

„Vagyis azt állítjuk mi, közép-európaiak, hogy van élet a globalizmuson túl, nem az az egyetlen járható út. Közép-Európa útja pedig a szabad nemzetek szövetségének útja” – jelentette ki Orbán.

A békésebb vizek után beszédében Orbán „kihajózott” a Balatonról a nyílt tengerre. A nemzetközi politikában várható tényeket vázolta. „Mintegy 10 milliós ország és egy 15 milliós nemzet számára mint mi vagyunk, létkérdés, hogy értse, hogy mi történik körülötte. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy egy magunk méretű ország esetében a butaság kockázata és következménye sokkal nagyobb, mint a nagytestű országok esetében. Fontos, hogy megértsük, ki mit akar körülöttünk a világban, a bennünket körülölelő nemzetközi politikában.” Elmondta:  az amerikaiak folytatni fogják azt a kísérletüket, hogy megtartsák vezető szerepüket a világban és sikeresen versenyezzenek Kínával. Megjegyezte: az idő és a demográfiai folyamatok Kínának kedveznek, „a kínai menetelés, fejlődés folytatódik”. Szerinte nem tudni, hogy sikerülhet-e Amerikának fegyveres konfliktus nélkül megváltoztatni a játékszabályokat. Továbbá az amerikaiak ki fognak egyezni az oroszokkal a fegyverkorlátozás mentén, és létrejön majd egy orosz-amerikai fegyvermegállapodás és kereskedelmi szankciókat fognak kialakítani, akár szankciókkal Kína-USA viszonylatában is. Törökországban nem a politikai rendszer a lényeges, hanem a stabilitás. Erdogan pedig stabilitást biztosít. „Nekünk egy stabil Törökországra van szükségünk, aki megvéd minket a feláramló migránstömegekkel szemben. Ugyanezt tudjuk elmondani Izraelről is.”

NATO-ról szólva arról beszélt, hogy szükség van a katonai szövetségre, de Európának rendelkeznie kell saját haderővel. „Lehetetlen, hogy Európa ne tudja biztosítani saját maga számára a saját védelméhez szükséges erőt. Nem élhetünk folyamatosan az amerikaiak pénzén, s az amerikai biztonsági ernyő alatt. […] Kell a NATO, de Európának rendelkeznie kell saját önvédelmi képességgel. […] Csak a politikai elszántság hiányzik.”

Beszédének legrázósabb részéhez érkezve Orbán Viktor „az öveket kérjük becsatolni” kéréssel folytatta. Brüsszelt bírálta: „Brüsszel nem barátja a szabadságnak.”

„Európa valaha egy világformáló erőközpont volt. Mert gondolkodni, mert cselekedni, bátor volt.” Ez viszont mára változott, szögezte le a miniszterelnök. „Azt látjuk a vallás szelleme tekintetében, hogy a keresztény alapokat megtagadta. Az alkotóművészet szelleme tekintetében cenzúra van és politikai korrektséget kényszerítenek ránk. A kutatás szempontjából elénk lépett az USA és lassan Kína is. […] Az üzleti vállalkozás szelleme helyett pedig a bürokrácia uralja ma Brüsszelt és a gazdasági szabályozásokat.” Szerinte Európa vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a bevándorlástól az EU-t. Az Európai Bizottság csődöt mondott. „Pártos (mert a liberálisok pártján áll), elfogult (mert Közép-Európa ellen dolgozik) és nem barátja a szabadságnak (ehelyett egy európai szocializmus felépítésén dolgozik). […] Örüljünk, hogy napjaik meg vannak számlálva. […] Már csak 300 napja van hátra és lejár a mandátumuk” – jellemezte Brüsszelt. Az európai elit pedig azért mondott csődöt, mert a bizottság megtagadta a gyökereit, egy keresztény alapokon nyugvó Európa helyett a nyílt társadalom Európáját építi, nincsenek határok, az európai emberek lecserélhetők bevándorlókra, a család tetszés szerint variálható együttélési formákká, a nemzeti öntudat és érzés negatív, s az állam többé nem garantálja a biztonságot Európában – szögezte le Orbán Viktor.

A magyar kormányfő kitért a közelgő EP-választásokra is. Aggódva hangsúlyozta, hogy az emberek nem érzik át a választások jelentőségét, hozzátette: van összeurópai komoly kérdés, ez pedig a migráció. „Itt az ideje, hogy az európai választás valóban egy nagy komoly, közös európai kérdésről, a bevándorlásról szóljon, az ehhez kapcsolódó jövőről. Javaslom, hogy minden erőnket erre a nagy és döntő erejű választásra összpontosítsuk.”  Szerinte az európai politikai elit láthatóan ideges, mert az EP-választások révén elakadhat a „Soros-terv”,  „nekünk elemi tervük, hogy el is akasszuk”. Ennek kapcsán Orbán elképzelhetőnek tartja, hogy egy-egy országban lesz 10 százalékot elérő, vagy meghaladó muszlim népesség, ami biztos nem szavaz keresztény pártra. „Ha ezt hozzáadjuk a keresztény hagyományokat elhagyott őslakosokhoz, akkor keresztény alapokon álló választást nyerni többé Európában nem lehet és a keresztény alapokat őrző csoportok és hagyomány kiszorul a hatalmi térből, nélküle fognak dönteni Európa jövőjéről. Ez itt a helyzet és ez itt a cél. Közel vagyunk ehhez, hogy ez bekövetkezzen! […] Ezért döntő jelentőségű az előttünk álló választás. Ezen a választáson meg kell mutatnunk, hogy a liberális demokráciának van alternatívája, ezt úgy hívják, hogy kereszténydemokrácia. A liberális elitet le lehet váltani egy kereszténydemokrata elitre” – részletezte Orbán. Leszögezte: csali az, hogy a kereszténydemokrácia is lehet liberális. „A kereszténydemokrácia nem liberális, ha úgy tetszik, illiberális”, ez a multikulturalizmus mellett áll.

„A liberális demokrácia bevándorláspárti. […] A variálható családmodell pártján áll.”

A miniszterelnök szerint az EP-választáson a 68-as elitet lehet leváltani. „Ha a 68-as elit megy, akkor már csak egyetlen kérdésre kell válaszolnunk: hogy ki jön? S erre azt a szerény választ kell adnunk, hogy: mi jövünk. Jönnek a 90-esek. Az antikommunista, keresztény elkötelezettségű nemzeti érzelmű nemzedék következik most az európai politikában. Harminc éve még azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője” – mondta beszéde végén a magyar miniszterelnök.

A pódiumbeszélgetést pedig a jelenlévők által papíron benyújtott „úgy sem olvassák” fel kérdések követték, melyeket nagy meglepetésükre: együtt felolvasták és meg is válaszolták.

Palkó Attila