Mobilitás Európában – Menni vagy maradni? címmel rendeztek felsőoktatási vitát a Bánffy Miklós sátorban szerdán. A meghívott rektorok, szenátusi elnökök és egyetemi docensek bemutatták, hogy mobilitás szempontjából mi jellemző intézményükre, illetve arról is beszéltek, hogy miben kell még fejlődniük az intézményeknek és a mobilitást támogató programoknak. A beszélgetés moderátora Aáry-Tamás Lajos, a magyarországi oktási jogok biztosa volt.
Jelenleg Romániában lényegesen nagyobb a kifele irányuló mobilitások száma, mint az ideérkezőké. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusi elnöke szerint annak érdekében, hogy más országokból nagyobb számban érkezzenek hallgatók Romániába, az egyetemeknek még több – a magyar és a román nyelvű kurzuskínálattal egyenértékű – angol, német vagy francia nyelvű képzést kellene indítaniuk. Flóra Gábor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese a kivándorlás megakadályozására egy tömör receptet fogalmazott meg: „szülőföldi egyetemek, szorozva oktatási kínálat, szorozva mobilitás”. Hozzátette, hogy Magyarország Kormányának köszönhetően a szülőföldi egyetemek hálózata megvalósult, hiszen minden régiónak megvan a saját egyeteme. A partiumi egyetemek határmenti specifikumából fakadóan a mobilitások nagyrészt Magyarország fele irányulnak, viszont itt a bejövő mobilitás is jelentős, mivel sokan ezt az egyetemet választják az anyaország határmenti megyéiből.
Juhász György (rektor, Selye János Egyetem, Komárom) az Erasmus és Erasmus+ programok kapcsán kitért arra, hogy az utóbbi három évben a hallgatói mobilitások mellett a szakmai gyakorlatokra és az oktatói mobilitásokra is egyre nagyobb pénzügyi keret jutott. Az oktatói mobilitás esetében a meghívottaknak egyöntetűen az volt a véleménye, hogy módosításokra van szükség annak érdekében, hogy gördülékenyen működhessen a folyamat, hiszen egyes országokban jogi akadályok miatt nem tartózkodhat hosszabb ideig egy külföldi tanár, csak bonyolult eljárásokat követően. Emellett pedig az időhiány is problémát jelent, ami miatt a külföldről érkező tanárok csupán részleges tudást adhatnak át a hallgatóknak.
Az Erasmus és Erasmus+ programok mellett a Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogramról is szó esett, melynek filozófiájáról Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora úgy vélekedett, hogy van egy pozitív nemzetpolitikai stratégiája, amely rájátszik arra az évszázadokig működő rendszerre, melynek során a Kárpát-medencében élők, helyüket folyton változtatva, szakmákat tanultak, majd hazaérkezve kamatoztatták az idegen országban szerzett tudást. A Makovecz Program pozitívuma az, hogy megpróbálja felszabadítani a 100 évvel ezelőtt lezárt utakat, újra összehozva az embereket. Kádár Magor (egyetemi docens, Babeș–Bolyai Tudományegyetem) hozzátette, hogy az egyetemistáknak és tanároknak élniük kell a mobilitás lehetőségével, hiszen ezekből a világot látott emberekből alakul majd ki egy olyan társaság, amelyre majd számíthatunk a jövő építésében.
Bíró Hunor
