Komoly hangvételű eszmecserének adott otthont a Lőrincz Csaba sátor Tusványoson. A pódiumbeszélgetésre erdélyi magyar, anyaországi, román és lengyel politikusokat is meghívtak. A fő témakör Európa jövője volt.

Photo: Kiss Gábor

Elsőként Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt külügyi titkára mutatott rá arra, hogy a rendszerváltás után túlságosan keveseket foglalkoztatott az EU hatása a szocialista tömb országaira. „Nem reflektáltunk eleget az alapértékek hatásaira, oda jutottunk, hogy egyik fél sem tudja, merre lépjen tovább, és ez megismétlődhet”.

Továbbá az ellenzéki politikus úgy véli, fel kell tennünk a kérdést, hogy miként használjuk fel az Európa által generált szabadságot. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak vissza kellene térnie a keresztény gyökereihez.

Felszólalásában Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője feltette a kérdést: hol fér meg az uniós identitásban az, amit a nemzeti kisebbségek képviselnek? Leszögezte: Európa a tagországokban élő kisebbségeké is. Emlékeztetett a Minority SafePack fontosságára is, amely falakat döntött le az EU-ban.

A frakcióvezető úgy véli, az európai kisebbségek olyan életteret szeretnének, ahol saját közösségüket megszervezhetik. „Az EU-n belül néhány tagállam látja a kisebbségek összefogását, egy külön identitástudat kialakulását. Bármilyen EU-t próbálunk megszervezni, mindenkinek meg kell találnia benne a helyét” – mondta, majd hozzátette: nem lehet egy kaptafára húzni Európa identitását.

Az Ifjú Európai Konzervatívok alelnöke, Radoslaw Foigel hibának véli, hogy az Európai Bizottság jelenleg ráerőlteti döntéseit a tagállamokra. Helytelen például, hogy bünteti Magyarországot, mert a migrációs kérdésekben nem hajlandó elfogadni a kvótát. „Ez nem jó így. Az alapgondolat szerint az EU nemzetek szövetsége, ehhez kell visszatérni, másképp az Unió mesterséges szövetség lesz, hanyatlani fog. Demokratikus államok közösségének kell lennie, nemzeti kormányokkal. A föderális Európa nem megoldás” – szögezte le a politikus.

Szilágy Zsolt EMNP elnök hangsúlyozta, hogy a kulturális hagyatékok az EU alapértékei. „Azt látom, hogy az Európai Bizottság elnöke Marxot dicsőíti. Nem szeretnék olyan Európában élni, amelynek vezetői kétes történelmi szereplőket dicsőítenek”.

A politikus a Nyugat számára például a tordai vallásbéke nem tűnik európai értéknek, pedig az. „Miközben Európa népei a vallás nevében kaszabolták egymást, Erdély a szabadság földje volt”.

Hangsúlyozta, hogy az EU-hoz ugyanúgy hozzátartozik a szolidaritás, mint a hagyományos értékek tisztelete. „A közép-európai nemzetek szolidaritásával az uniós szolidaritás új dimenziót kap. Amit mi magyarok, románok, lengyelek meg tudunk tenni, azt a kultúránkon, a történelmünkön keresztül tudjuk megtenni. Kelet-Közép-Európában megteremthető a közös érdekérvényesítés lehetősége” – mondta el Szilágy Zsolt.

Photo: Kiss Gábor

Dömötör Csaba parlamenti államtitkár (Magyar Miniszterelnöki Kabinetiroda) migrációval kapcsolatos statisztikákat osztott meg a hallgatósággal. Úgy véli, Európa azért sínylette meg a migrációs áradatot, mert az pont egy olyan időszakban következett be, amikor identitásválság volt.

Mihai Răzvan Ungureanu kérdést intézett a hallgatósághoz: hogyan tovább? Okkal tette, ugyanis a politikus úgy véli, az utóbbi hatvan év kelet-európai történelme teljesen eltér a nyugat-európaitól. „Traumatikus tapasztalatok után feltesszük a kérdést: hogyan tovább? Nem könnyű kérdés, a kilencvenes években és most is azt akarjuk, legyen béke közöttünk, ne hozzuk fel a múlt sérelmeit, és ezt a békét éppen az együttműködés szavatolja”. Elmondta, hogy az EU szolidaritáson alapul, ami bizalomra épül, ez viszont időigényes. Éppen ezért a nemzetek között megértésnek és jó viszonynak kell kialakulnia.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint a legfőbb feladat egy olyan politikai erő összerakása, amely a nemzetek Európájáért lép fel. Ebbe a nemzeti kisebbségeket is be kell vonni. „A kisebbségek, a határon túli magyarok nem dilemmáznak azon, hogy kell-e nekik Európa. Ők egzisztenciálisan európaiak. Mi magyarok is egzisztenciálisan európaiak vagyunk. (…) Ez ugyanis Trianonról szól” – fogalmazott a politikus, majd hozzátette: olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak, az európai építkezésnek az összhangja megteremthető”. Megfogalmazta továbbá, hogy akár nemzeti sorskérdésként is tekinthetünk arra, hogyan alakul Európa jövője.

Tompa Réka