Új szakmákról, eltűnő foglalkozásokról, a munkaerőpiac állandó változásairól szóló beszélgetésen vehettek részt szerda délelőtt az érdeklődő Tusványos-lakók.

Photo: Bec Norbert

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa és egyben a kerekasztal-beszélgetés moderátora kikérte a meghívottak véleményét, és egy statisztikai adattal megnyitotta az előadást: „napjaink 14 éves gyermekeinek körülbelül 64%-a olyan szakmában fog elhelyezkedni a későbbiekben, ami ma még nem is létezik.”

Erre reagálva Szepesfalvy Anna, Budapest XXII. kerületének alpolgármestere az új szakmák megjelenése mellett a kihalófélben lévők megfiatalítására vonatkozóan egy európai uniós pályázatról beszélt. A kezdeményezés lényege, hogy különböző nemzetiségű résztvevők térképezik fel saját régiójuk jellegzetes, meghatározó szakmáját, azt vizsgálva, hogyan lehetne a fiatal munkaerőt bevonni, megelőzve ezzel az adott foglalkozás eltűnését.

Kommunikációs tanácsadóként Bánffy-Molnár Kata úgy vélekedett, az új szakterületek és foglalkozások feltűnése kisebb mértékben, de eddig is jelen volt, éppen ezért nem kell ettől a folyamattól tartani. Ugyanakkor a helyzet megoldásaként kiemelte a folyamatosan megújulni és fejlődni képes munkaerő fontosságát, különösen az online kommunikáció területén, ami rohamos előrehaladást mutat.

A továbbiakban az európai perspektívákról tájékoztatta a jelenlévőket Bokor Andrea európai parlamenti képviselő, kiegészítve a vitaindító mottót: „a ma létező munkaköröknek fele 10 év múlva már nem fog létezni”. Felhívta a figyelmet az idősebb generációkra nem jellemző gyakori munkahelyváltás jelenségére, ami napjainkban egyre divatosabb szakmán belül és eltérő szakmák között egyaránt. Továbbá kitért arra a kommunikációs zavarra is, amely a munkaerőpiac és az oktatás tartama között van jelen, ennek következtében pedig nagy munkaerőhiány és munkanélküliség áll fenn egyszerre. Mivel a munkanélküliség Magyarországon és Romániában is az európai átlag alatt van, úgy véli: „Európát követni kell, de nem biztos, hogy mindenben, mert van, amiben mi állunk jobban”.

Ezt követően Fanici Mihály HR szakértő vette át a szót, a fiatalok pályaorientációs tanácsadásának fontosságát hangsúlyozta, hasonlítva a folyamatot a GPS-hez és annak működéséhez.

A hagyományos szakmák esetén hiányzó munkaerő pótlásának nehézségeiről és az árazások, bérezések egyenlőtlenségeiről beszélt Zsigmond Barna országgyűlési képviselő, majd azt hangsúlyozta, hogy a világ ugyan változik, de a munkaerőpiacon az olyan alapértékekre, mint felelősség, alázat, mindig szükség lesz: „jó ember legyen, a többit megtanulja”.

A beszélgetés végén a moderátor játékra hívta a meghívottakat, akiknek a feladatuk az volt, képzeljék el, hogy a 79. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hasonló kerekasztal-beszélgetésén milyen szakmákról, hivatásokról esne szó a kárpát-medencei magyar közösségben és egyáltalán, milyen lenne az élet 50 év elteltével. A meghívottak eltérő válaszokat adtak: volt, aki szerint az egészséges életmódon lesz a hangsúly, a térségben pedig idősek otthona, valamint rehabilitációs központok fognak működni. Mások szerint a szolgáltató szektor komoly mértékben átveszi 50 év alatt az uralmat, és volt olyan is, aki erős szellemi, értelmiségi közösségben reménykedett.

Remek zárszó volt a témában Bocskor Andrea kiragadott gondolata, amely rávilágított arra, hogy bár a szakmák és hivatások folyton változnak, vannak dolgok, amelyek állandóak maradnak: „a jól elvégzett munkának a mai napig megbecsültsége és erkölcsi elismerése van”.

Csiki Zsuzsi