Hanyatlás fenyegeti az erdélyi sajtót, a médiát át kellene szervezni, állítja Györfi Áron, az Erdélyi Médiatér Egyesület portfólió-menedzsere. A tusványosi kerekasztal-beszélgetésen az egyesület terveit is felfedték.

Photo: Lonay Arthur

Györfi Áron portfólió-menedzser röviden vázolta az Erdélyi Médiatér Egyesület megalakulásának előzményeit, és beszélt arról az együttműködésről, amelyben reménység szerint minél több erdélyi médiaszolgáltató részt fog vállalni. A félév alatt folytatott megbeszélések során számos olyan lappal, rádióval, szerkesztőséggel vették fel a kapcsolatot, akik szerint a sajtó hanyatlása egyre inkább aktuális. Ennek orvoslása gyanánt szeretnék megteremteni a lehetőséget, hogy a vállalatok összekapcsolódjanak, az együttműködést kiszolgáló infrastruktúra pedig mindenki számára elérhetővé váljon. Terveik alapján nem gondolják, hogy milliós példányban fognak lapszámokat eladni, de a hitelesség alapján talán meg tudják tartani a célközönséget. Az integrált médiaszolgáltatást szeretnék megerősíteni, hogy a nemzetközi hirdetői piacon is felvehessék a versenyt. Ehhez a legjobb szakembereket kérték fel, a helyi rádiókat pedig szeretnék olyan médiavállalkozásokká átalakítani, amelyek a kereskedelmiek szerint működnek. Habár szervezetük fiatal, mégis le akarják rövidíteni a felzárkózási folyamatot, a tanulást, hiszen az elhivatottság, az elkötelezettség hajtja őket.

A tartalomigazgató elmondása szerint a jelenlegi állapotra úgy kell tekinteni, mint amikor egy kis település földútját leaszfaltozzák, és a lakosok hagyományos közlekedési eszközeit, mint például a szekeret, hozzá kell szoktatni a sima aszfalthoz. Szőke László szerint az egyesület elindításával ők lefektették az utat, kérdéses, hogy az újat meg tudják-e szoktatni az emberekkel. Sokat gondolkodtak azon, hogy a végeken működő napilapokat miként lehet olyanná alakítani, hogy megfeleljenek a 21. századi médiapiacra érvényes elvárásoknak és közben a sajátosságait is megőrizze. Ennek elérése érdekében hosszú távú célokban gondolkodnak, életképes vállalkozássá szeretnék tenni egyesületüket, így talán közük lesz ahhoz, hogy 20 év múlva mit fognak olvasni az erdélyi magyarok. A változások a tartalomra kevésbé, a támogatói tevékenységre viszont annál inkább ki fognak terjedni, ezért fontos szem előtt tartani a szakmai részleteket is, a terjesztést, az értékesítést és kockázatkezelést. Emellett viszont nem szabad megfeledkezni az egyesület igazi küldetéséről, azaz a közösség szolgálatáról.

Zilahi Imre műveleti igazgató szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy marketingszemléletet integráljanak mindabba, amit médiacsinálásnak nevezünk, úgy, hogy az újságírói szempontokról se feledkezzenek meg. Eddig 31 médiacsatornát sikerült elérniük, közös céljuk pedig olyan gondolkodásmódot elfogadtatni, ami a közösséget szolgálja úgy, hogy a tevékenység a piaci szabályoknak is megfeleljen. Szerinte az olvasók akkor fogják megbecsülni a sajtó munkáját, ha megfizetik az árát a minőségi terméknek, mert az ajándékba kapott termék mindig gyanús. Habár a kezdeti szakaszban még támogatásokból tudják csak fenntartani az egyesület működését, idővel szeretnének ezen változtatni, hogy a hirdetőknek és olvasóknak is olyan tartalmat biztosíthassanak, amely megéri a pénzét. Elmondása szerint emberfeletti munka zajlott az elmúlt két hónapban, új helyhez, új eszközökhöz kellett alkalmazkodniuk, s habár jelenleg a számos változás túl soknak is tűnhet, ez kell ahhoz, hogy beköszöntsön az állandóság.

Mivel nincsenek jó modelljeink az online értékesítésre, Györfi Áron szerint a lapkihordás nehézségei mellett az online közeg is kihívás elé állítja őket. Mivel viszont nem a nyomtatott újság a cél, hanem minél több olvasó elérése, az online portfóliót is fel szeretnék tornázni, amely egyelőre nagy falatnak bizonyul. Szüszer Róbert online felelős főszerkesztő megerősítette, hogy a két közlési formának nem kell ellenfélnek lennie, hiszen el lehet érni, hogy az online és a print együtt éljen. Az online önmagában kevés lenne, viszont összekapcsolva a printtel, változtatni tudnak a bevételek arányán. A rádiók bekapcsolódásával pedig növelhetik a hirdetésre alkalmas platformok arányát, így értékelhető lefedést tudnak majd felmutatni a hirdetők számára.

Illés Márton a legszerencsésebbnek tartja magát ebben az együttműködésben, hiszen számára a könnyedebb, szórakoztatóbb műfaj, a rádió jutott. Ami a hallgatóságot illeti, a rádió sajnos egyre kevesebb fiatalhoz jut el, inkább az internetes csatornákat választják, és akár pénzt is szánnak arra, hogy saját playlistet állítsanak össze. Ennek ellenére a kereskedelmi rádiók aránylag jól tartják a frontot, és még mindig a legerősebbek ebben a szegmensben. Kicsit felfrissítve, jobb műsorvezetőket bevonva pedig még hallgatottabb műsorokat tudnak majd biztosítani. Ha megmarad a szórakoztató jellege, azaz a kereskedelmi rádió mérvadóit előtérbe helyezik, akkor fenntartható lesz, és remélhetőleg gazdaságosan tudják majd működtetni a lapokkal együtt.

Kismihály Bogi