Demográfiai kérdések, nemzettudat, identitás, felelősségvállalás, oktatás és a fiatalok szerepe a nemzet fenntartásában – a cél pedig a gyarapodó közösség, hangzott el Tusványoson, a Lőrincz Csaba sátorban tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Photo: Kiss Gábor
A demográfia alakulására hatással van az életszínvonal és az egészségügyi állapot, ezért csupán 10 százalékban számít az egészségügyi ellátás, a többi az életmódon és a táplálkozáson múlik – mondta felvezetőnek Szabó Miklós moderátor, a Semmelweis Egyetem gyermekorvosa. Mivel tudatosan alkalmanként nem vagyunk képesek a viselkedésváltoztatásra, fontos a közösség szerepe, a csoportminta.
Kató Béla püspök szerint társadalmunk fenntarthatósága az egyik legfontosabb dolog. Haszontalan utakat, toronyházakat, vállalkozásokat építeni, a fenntarthatóság kérdésének megtárgyalása nélkül. „Mivel világjelenséggel állunk szemben, hedonista társadalomban élünk és a fogyasztás bűvöletében, a világ csak úgy mehet előre, ha valaki áldozatot hoz” – jelentette ki. Szerinte a demográfiai kérdésekben csak akkor érhető el a cél, ha közösségben gondolkodunk. Az egyháznak még mínuszai vannak ezen a téren, nem sikerült eleget tenni, de ahol be tudják vonzani a fiatalokat, ott ki lehet alakítani a közösségi szellemet.
A demográfiai kérdés kapcsán Novák Katalin (család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma) elmondta, hogy Európa legtöbb országában sem születik elegendő gyerek a népesség számának fenntartásához. Ehhez képest a magyar emberek családcentrikusak, s ezt alátámasztja a születések növekedése is: 10 családban ma már 15 gyerek születik, habár 2011-ben ez az arány még csak 10/12 volt. Amellett, hogy csökkent a csecsemők halálozása, 20 éve nem volt ennyire magas a házasságkötések száma, tehát a magyarok nem a bevándorlásra hagyatkoznak, hanem a belső energiaforrásaikat mozdítják elő a demográfiai adatok javításának érdekében.
„Amikor tavaly a reformáció 500. évfordulóján ugyanitt ültünk, Európa jövőjét tárgyalva egyetértettünk abban, hogy utazás közben az épületek, az illat, a kulturális szokások, a hagyományok és a megfoghatatlan lelki folyamatok magyarázzák meg azt, hogy az emberek miként működnek” – vezette fel gondolatait Kovács István, az unitárius egyház közügyigazgatója. Szerinte az egyházaknak, amelyek értékeket gerjesztenek, meghatározó jelentőségük van technikai kérdésekben is, ám egyedül nem tudják megoldani a problémát. A politikumnak is lehetőséget kellene teremtenie, hogy bizonyos álmok, célok, eszmék beépüljenek a tudatba.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Dávid László szerint a legfontosabb, hogy a fiatalok jól érezzék magukat Erdélyben, ám ez csak úgy valósulhat meg, ha megfelelő közösségekben élnek, és olyan értékeket szívnak magukba, amelyek meghatározzák őket. Székelyföld jövőjére hatással van a belső elvándorlás, mindenki a nagy városokba költözik, a székelyföldi értelmiségi réteg pedig leépülőben van. „Felépítettünk egy olyan tanügyet, ahol a részvétel nem garantálja a jó jövőt, nem tudjuk jól működtetni” – fejezte ki aggodalmait az oktatással kapcsolatban. Mivel olyan globális társadalomban élünk, ahol minden tudást meg lehet szerezni arc nélkül az interneten, elvész az a példa, ami a tanár-diák kapcsolat esetében megvolt.
„Hála a magyar állam és magyar kormány gondolkodásának, a Kárpát-medencében derűre van okunk” – fogalmazta meg elégedettségét Lőrinczi Zoltán, a magyar oktatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, aki az európai kultúra helyzetével kapcsolatban viszont kicsit sem optimista. Mialatt Magyarországon javul a demográfia, az oktatás, a magyarságtudat pedig egyre inkább erősödik, Európában veszedelmek tornyosulnak, és az európai öntudat egyre gyengébb lábon áll. Szerinte az önazonosság olyan akkumulátort teremt a morális mivoltunk számára is, amit külső erők nem tudnak megdönteni. A magyar állam szerepe az, hogy megfelelő mintákat adhasson, amilyen a családminta, vagy az esztétikumában gyarapodó magyar ifjú mintája. A követendő modellek mellett viszont emberi bölcsességgel a negatív mintákra is rá kell mutatni.
Photo: Kiss Gábor
A felszólalók közül Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója zárta a sort, aki szerint fontos a szerepvállalás a fenntartható társadalom tudatformálásában. A mentőszolgálat egyedisége abban rejlik, hogy egységesen fedi le az egész országot, így mindenkinek ugyanolyan minőségi ellátást tudnak nyújtani. A hatékonyság és minőségi munka érdekében nem vetik meg az innovációt, hiszen a mesterséges intelligencia hozzájárul programjaik javításához. Továbbá csak akkor tudnak igazán hatékonyak lenni, ha a társadalmat is bevonják a mentésbe, ezért különböző tájékoztató programokat szerveznek a felnőtteknek, a gyerekeknek pedig nyári manótáborokban tanítják meg a felelősségteljes gondolkodást.
Összességében elmondható, hogy a magyar nemzet fennmaradása csupán együttműködés által valósítható meg, amelyben a politika, az egyház és az oktatási rendszer közösen szerepet vállal.
Kismihály Bogi
