Halasztott kivégzés vár az ukrán kisebbségi jogokra, véli Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Az ország ugyanis 1991-es függetlenedése óta a kárpátaljai magyar közösség egyik legnehezebb időszakát éli. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács olyan oktatási törvényt fogadott el, melynek 7. cikkelye (ami a nyelvi rendelkezést foglalja magába) a magyar iskolarendszer felszámolását fogja okozni, vagyis az anyanyelvi oktatást csak óvodában és az általános iskola 1–4. osztályában engedélyezi. Ez a kárpátaljai magyar közösség megszűnéséhez vezethet, hiszen az anyanyelvi oktatás jelenti egy kisebbség fennmaradásának zálogát, derült ki a Bánffy Miklós sátorban tartott kerekasztal-beszélgetésen Tusványoson.

Brenzovics a  kisebbségi nyelvhasználati jogok szabályozásról tájékoztatott. Mint ismeretes, Ukrajna sok nemzetiségű, sok vallású ország, s ezzel a politikai vezetés is tisztában volt akkor, amikor 1991-ben, egy népszavazás következtében megkezdődtek a függetlenedési törekvések. Az akkori vezetés a szavazatok ellenében széles spektrumú kisebbségi jogokat garantált. Mint később kiderült, ez csupán porhintés volt. Az évek során tovább hömpölygött a törvény, ám egyre csak a kisebbségi jogok korlátozását célzó megszorító módosításokon esett át, mesélte Brenzovics.

„Ahogy a kelet-ukrajnai események és az orosz-ukrán viszony egyre erősebben konfrontatívvá vált, az országban egy nacionalista hisztéria keletkezett, amit az oligarchák kezében lévő média erőteljesen táplált és a parlamentben is a korábban meglévő egyensúly felbomlott. […] A politikai vezetők, hogy részben eltereljék a figyelmet az ország belső gondjairól, tüzelték ezt a nacionalista hangulatot, amely a későbbiekben törvények formájában is igyekezett megmutatkozni.”

Az első ilyen törvények a médiát szabályozták, visszaszorították a kisebbségi nyelveken történő sugárzást. A minisztérium által beterjesztett oktatási törvény pedig visszalépést jelentett a megszerzett jogokat illetően, erre később az a javaslat született, hogy szüntessék meg az összes nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatást. A kezdeményezés nem kapta meg a szavazati többséget, mondta Brenzovics. Hozzátette, az akkori parlamenti elnök egy ebédszünetekben dolgozó ad-hoc bizottságra bízta a törvénymódosításokat.

„Ebédszünetekben ez a forrófejű ad-hoc bizottság összeült, én ott ültem velük, a miniszter asszony is ott ült. Olyan izzó hangulatban folyt a vita, hogy jobbnak láttuk onnan távozni, és ezek az ülésnap vége előtt egy fél órával megjelentek valami szöveggel, amit ott még a térdükön pontosítgattak, s utána 5 perccel az ülésezés vége előtt, úgy, hogy a parlamenti képviselők nagyrésze ezt a szöveget nem is kapta meg, megszavazták ezt a törvényt, amelynek értelmében felszámolták a kisebbségi nyelveken történő oktatást.” Ez rendkívül erős felháborodást keltett a kárpátaljai magyarság körében, mégis, az akkor államelnök ezt aláírta. Az európai nagyhatalmak pedig ebben a kérdésben nem léptek fel, annak ellenére, hogy Ukrajna felelősséget vállalt azért, hogy nem szűkíti a kisebbségi jogokat, illetve amikor az ország belépett az Európai Tanácsba, sok olyan egyezményhez csatlakozott, amellyel ez a törvény szembement. Jelenleg Ukrajna a magyarországi megszorításoknak köszönhetően kötelességet vállalt, hogy nem szűkíti a meglévő jogokat, illetve a Velencei bizottság ajánlásainak figyelembe vételével módosítja a törvényt. Most a parlament előtt két javaslat van: az ellenzéké, valamit a kormányé. „A kormányjavaslat értelmében tulajdonképpen egy halasztott kivégzés történne. A törvény bevezetését fokozatosan 5 év alatt valósítanák meg, ami több mint a semmi, de természetesen a kisebbségi elvárásoknak nem felel meg.” Jövőben Ukrajnában elnöki és parlamenti választások lesznek, a pártok valószínűleg a nacionalista közvéleményt fogják figyelembe venni, radikális változások feltehetően nem lesznek. Erre esetleg csak a választások után nyílhat lehetőség, a parlamenti erőviszonyok kialakulását követően.  „Ukrajnában a stabilitást helyreállítani, oly módon, hogy nem oldjuk meg a nemzeti kisebbségek kérdését, egyszerűen lehetetlen. […] Bízunk a jövőben, reméljük, hogy eljut az ukrajnai vezetéshez az az indián mondás, miszerint a nagy emberek és a nagy nemzetek tartják a szavukat.” – vázolta a helyzetet Brenzovics László.

Az Európai Tanács közleményben elítélte a jelenlegi ukrajnai oktatási törvény, mivel az ország is tagja az ET-nek, és olyan fontos kisebbségvédelmi egyezményeket írt alá, mint a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, valamint a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezményben vállalta a nemzeti kisebbségek oktatási jogainak biztosítását. Ráadásul ilyen értelemben Magyarországgal 1991 óta van egy bilaterális megállapodása, mi több, az ország alkotmányában rögzített jogok is ezt szavatolják.

A magyar kormány ez ügyben konzultációt sürgetett, melyre 2018 júliusában került sor, mondta el a beszélgetésen jelen lévő Juhász Hajnalka, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.

„Ez egy lassú halál, de fontos, hogy legalább kezdjük el a törvény alkalmazhatóságát, kitolását 2023-ig. A másik dolog pedig, hogy a magániskolákra semmi esetben ne vonatkozzon ez a törvény. Ami a jelenlegi legnagyobb probléma, hogy megkezdődtek a konzultációk, de ennek a végső célja, vagy az elérhető reményteli kompromisszum, a jogi garanciák elérése lenne. Ez a legfontosabb dolog.” – nyilatkozta Juhász Hajnal. Hozzátette, hogy az idei EU- Ukrajna csúcstalálkozón, melyen sikerül elérni, hogy bilaterális megállapodást, a nemzetközi kötelezettségvállalásokat teljesíteni kell, valamint az érdemi konzultációkat is folytatni kell. A magyar kormány ezen túlmenően minden olyan NATO-Ukrajna csúcsot blokkolni fog, addig ameddig az oktatási törvény előrelésében jogi garanciákat nem lát.

Nem utolsó sorban Brenzovics László kijelentette, hogy nagy reményeket fűznek a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezéshez is.

Egyébként 27 uniós tagállam hatóságai már leellenőrizték az aláírásokat, és ezidáig már 1.121. 090 -at hitelesítettek, tehát érvényes a Minority SafePack, jelentette be tegnap Tusványoson Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának elnöke. Hozzátette, az egymillió aláírás mellett a másik feltétel is teljesült, tizenegy tagállamban sikerült túllépni az országos küszöböt.

 

Palkó Attila