Gondoltad volna, hogy Magyarország a legelhízottabb európai ország úgy, hogy világszinten csak Amerika, Új–Zéland és Mexikó körözi le? Eszünk, ha szomorúak vagyunk vagy ha boldogok, de ünneplés gyanánt is tömjük a bendőnkbe az ételt, közben meg próbáljuk lefogyasztani magunkat az Egyen és fogyjon típusú kúrákkal jojózva a kilók között. Egyes feltételezések szerint ennyire elhízott még sosem volt a társadalom, mégis több mint egymilliárd ember az éhhalál küszöbén áll. Miért van az, hogy nem akarjuk, mégis túlesszük magunkat? Mitől lesz valami tudattalan?

Ha a táplálkozás élményét akarjuk megismerni, vissza kell mennünk a kezdetekig. A kisbabák mindent szájba véve próbálnak megismerni, ha pedig épp nem a távirányítót vagy a plüssmacit rágcsálják, a cumi vagy a hüvelykujj is megfelel. Ebből már sejteni lehet, hogy a száj ingerlése sokkal korábbi élményforrás, mint a táplálkozás, sőt, a homunkuluszi ábrázolása is bizonyítja, hogy az ingerek 20-30%-át a szánkkal érzékeljük, egyszóval szájlények vagyunk.

Ha kulturális síkon vizsgálódunk, hamar megállapíthatjuk, hogy a megtisztelés első jele a megetetés, amit sosem szabad elutasítani, de a szeretet kifejezésének egy archaikus módjának is elkönyvelhetjük. Egyedül az emberi faj képes megosztani az ételt olyannal, aki nem leszármazottja – derült ki Forgács Attila gasztropszichológus izgalmas előadásából. A MIT sátor egy négyzetméterére jutó érdeklődők száma is csak az is bizonyította, hogy sokat adunk az evésre, így aki késve érkezett az ebédről, annak már csak a földön jutott talpalatnyi hely. Hamar kiderült, hogy a falánkságunk nem csak rajtunk múlik, hiszen a reklámok olyan szublimáris ingerekkel támadnak, amelyek ellen nem tudunk védekezni, így ez befolyásolni tudja az éhségérzetet. Az ambiens ingereink pedig abban hunyók, hogy nagyobb tányérból sokkal többet eszünk teljesen észrevétlenül. Ez az elv működik a csomagolás méreténél is: minél nagyobb, annál többet fogyasztunk belőle, kivéve, ha félig levegővel töltik meg.

Aki eddig azt feltételezte, hogy karácsonykor szedi fel a legtöbb felesleges kilót, az megnyugodhat: bármennyire is meghökkentő, a folyamat két karácsony között zajlik. Ez viszont legtöbbször a 100 kilókalóriás szubliminális övezet átlépésének a következménye, ami azt jelenti, hogy évente akár hat kilót is fel tudunk szedni, ha naponta száz kalóriával többet viszünk be a szervezetünkbe. Persze az elmélet fordítva is működik: aki hatékony fogyást szeretne, annak elég lemondania a napi plusz adagról, amely nélkül egyébként sem fog küszködni éhségérzettel. Az ominózus szám ledolgozásához pedig elégséges csupán napi másfél órányi plusz alvás az álomszuszékok örömére, de az aktívabbak kedvéért két kilométer sétával vagy tíz perc kerékpározással is megvalósítható, az extrém sportok kedvelőinek pedig napi egy óra szeretkezés ajánlott.