Fotózni csak jogosan

Tudtad, hogy vannak helyzetek, amikor bárki készíthet rólad egy fényképet, és azt szabadon felhasználhatja? És azt, hogy a kedvenc sztárodról nem minden esetben lőhetsz egy fotót emlékbe? Hol és mit szabad, mi az, ami etikus vagy nem? Fényképkészítésről, a képfelhasználás jogi viszonylatairól beszélt a résztvevőknek Kokoly Zsolt, a kolozsvári Sapientia EMTE adjunktusa.

Photo: Kiss Gábor

Az előadó azzal kezdte, hogy a témában nagyon sokan érintettek a profi fotósokon kívül, hiszen ma az emberek többsége napi szinten közöl fotókat internetes oldalakon. Úgy fogalmazott: „Az információs társadalom egyik velejárója, hogy egy kicsit mindenki fotós lett.” Az épületeket, természetet ábrázoló képek mellett pedig gyakran bizony más emberek képmását is megosztjuk. Jogi terminológiával élve ehhez a jelenséghez kapcsolódik a képmáshoz való jog, ami gyakorlatilag egy kettős jog, hiszen a hangfelvételekre is érvényes.

Kokoly Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi oldalak szabályzatai elég alapos útbaigazítást adnak a fényképfelhasználás témakörében, a probléma csak az, hogy kevesen olvassák el. Az alapszabály pedig nagyon leegyszerűsítve úgy értelmezhető, hogy beleegyezés nélkül nem lehet készíteni és közzétenni más személyről fényképet, ez pedig nem csak az online világra értendő, hanem bármilyen más területen felhasználni kívánt, személyről készült fotóra.

A szabályozások kezdetéről mesélt az előadó, valamint a képmáshoz való jog megjelenéséről, ami a hatvanas években terjedt el, de már előtte is volt példa jogi útra terelt ügyre. Két fotós titokban a halálos ágyán fotózta le Otto von Bismarck német kancellárt. Tettük miatt perbe fogták őket, a felvétel pedig több mint ötven évig meg sem jelenhetett. Bár a közszereplők esetén a szabályozások eltérőek, de ugyanúgy érvényes, hogy megalázó, méltatlan helyzetben róluk sem etikus a felvétel elkészítése. „Ahány helyzet, annyi jogeset” – emelte ki Kokoly Zsolt, rámutatva arra, hogy korántsem olyan egyszerű a képmáshoz való jog értelmezése, mint ahogy azt gondoljuk.

Vannak azonban olyan esetek, amelyekben kivétel nélkül tilos a felvétel elkészítése. Ily módon nem készíthetünk felhasználási célra fényképet magánterületen tartózkodó magánszemélyről, közszereplőről, ha nem nyilvános szereplésen vesz részt, közszereplőről magánterületen, valamint azt is figyelembe kell venni, hogy a magánszféra a közterületen sem szűnik meg teljesen, így nem garancia a felvétel jogilag támadhatatlan elkészítésére.

A tömegfelvétel viszont kivételt képez, amennyiben a felvételen egyetlen személy sincs láthatóan kiemelve, a fotó nem vét a képmáshoz való jog ellen. „A legtöbb esetre nincs egyértelmű szabályozás, ezért nehéz eldönteni a határokat” – jegyezte meg az előadó, hiszen a jogi keret mellett ezt is fontos szem előtt tartani. Szó esett arról is, hogy amennyiben egyértelműen azonosítható a hasonlóság, akkor a képmáshoz való jog a festményekre, szobrokra és egyéb alkotásokra is érvényes.

Kokoly Zsolt a beszélgetés zárásaként felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a közösségi média tudatos használata, és az, hogy használata közben tekintettel legyünk másokra.

Csiki Zsuzsi

2018-07-30T18:59:46+00:00