A Sapientia sátrában Bakó Rozália interaktív előadásán egy kvízzel indítva puhatolózta ki tőlünk, hogy mennyire vagyunk tisztában az internetre vonatkozó illemszabályokkal. Amint hamar kiderült, olyannyira, hogy csupán egyetlen tökéletes megoldás született a gyors lutrizás eredményeként. A kvíz csupán néhány kijelentést tartalmazott, amelyekre igennel vagy nemmel kellett válaszolnunk. (Egy kis kóstoló gyanánt: Bárkit illik bejelölni ismerősnek a Facebookon. Bárkinek a blogját követhetem, hiszen nyilvános. Az interneten nincs záróra.) Mielőtt boncolgatni kezdtük volna a helyes válaszokat, elpanaszoltuk, hogy miért nem vagyunk nagy barátságban az internettel, melyek azok a jellemzők, amelyek megkeserítik virtuális életünket. Van, aki az álhíreket tartja bosszantónak, más a névtelenség miatt szokott kibukni, de az is frusztráló tud lenni, amikor teljesen ismeretlen alakok jelölnek be, vagy a valaha készült legelőnytelenebb képet rakják fel rólad ismerőseid, a szűretlen információáradatról nem is beszélve, amely sokszor veszélyt jelent a tájékozatlan felhasználók számára. Mivel nem lenne fair az egyoldalú értékítélet, azt is kiböktük, hogy melyek azok a pozitívumok, amelyek élvezetessé is tudják tenni néha az internethasználatot. Azt egyhangúan megállapítottuk, hogy nem vagyunk kellően felkészítve az internet helyes és célszerű használatára, emiatt sokszor hajlamosak vagyunk kompromittáló felvételeket, bizalmas információkat vagy hatalmas baklövéseket is elszórni az éterbe. A hangulat oldottságának és a moderátorunk közvetlenségének hála nem is előadáson, hanem inkább baráti beszélgetésen éreztük magunkat. Kézről-kézre adtuk az ominózus stresszlabdát, mintegy stafétaként, sorra megosztva egyéni tapasztalatainkat és véleményeinket.
Mivel az interneten soha sincs záróra, érdemes letisztáznunk tanárainkkal, hogy milyen időintervallumba zaklathatjuk őket az államvizsgával kapcsolatos konzultáció érdekében, mert nem mindenki örül annak, ha szombatonként éjfél után is még a barokk körmondatos dolgozatokat kell bújnia.
Végül pedig néhány tipp, amit érdemes fontolóra venni, nem csak az etikett szellemében, hanem saját adataid védelmének érdekében is:
Nr.1.: Ha valakit engedély nélkül fotózol le, megosztva a képet a világhálón, jogsértést követsz el. Amerikában ezért fel is jelenthetnek.
Nr.2.: Vésd jól az eszedbe: az internet sosem felejt. Bárki felhasználhatja ellened az évek óta letörölt, megsemmisítettnek hitt bulihuligános képeidet, vagy azt a feketelistát, amelyre adósként kerültél fel valamikor.
Nr.3.: Az adataid higiéniája is épp oly fontos, mint a sajátod. Háromhavonta tehát ne csak a fogkefédet cseréld, hanem jelszavaidat is.
Nr.4.: Ne használd ugyanazt a jelszót több felületen. A felhasználói profilod alapján akármikor be tudnak azonosítani.
Nr.5.: Vigyázz a szürke kalapos hackerekkel. Sosem tudhatod, hogy mikor adják át a kilincset a feketéknek.
+1.: Végezetül pedig, ha gyakran pötyögöd be a böngésződbe a terrorizmus, bomba vagy Iszlám Állam kifejezéseket, ne lepődj meg, ha reggel az Interpol ügynöke kopog be az ajtódon.
Kismihály Bogi