Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot általában „Erdély aranykora” néven ismerik.
Marosillyén született 1580-ban. Apja Bethlen Farkas, Báthori Zsigmond híve, anyja Lázár Fruzsina. Szárhegyen nevelkedik nagybátyjánál Lázár Andrásnál. Báthori Zsigmond udvarában nevelkedett, 1602-ben, miután Székely Mózes oldalán részt vett a Basta elleni tövisi csatában, török földre bujdosott. 1604-ben meggyőzi Bocskai István-t, hogy álljon a Habsburg ellenes felkelés élére. 1607-től Báthori Gábor tanácsadója, ami miatt Rákóczi Zsigmond letartóztatja. Báthori Gábor fejedelemsége idején Hunyad megye főispánja, tanácsos, az udvari hadak kapitánya. Báthori sikertelen havasalföldi hadjárata után (Radu Serban győzelme Brassó mellett), Bethlen először Dévára, majd török földre távozik. 1613-ban a kolozsvári országgyűlés fejedelemmé választotta. 1619-ben elindította első hadjáratát a császár ellen, és elfoglalta a királyi Magyarországot. 1620. október 23-án a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, de a nikolsburgi békében 1622. január 6-án lemondott választott királyi címéről, cserébe római szent birodalmi fejedelmi címet, hét felvidéki vármegyét, és Oppeln-Ratibor sziléziai birtokokat kapja. Második hadjárata 1624. május 8-iki bécsi békével ért végett, lemond a sziléziai birtokokról. Első felesége Károlyi Zsuzsanna (a gyulafehérvári templomban temették el) , akinek 1622-ben történt halála után a brandenburgi választófejedelem leányát Brandenburgi Katalin-t választja hitveséül 1626-ban. Ebben az évben vezeti harmadik, egyben utolsó hadjáratát a császár ellen. 1629-ben hunyt el Gyulafehérvárott. Felesége, akit a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel, férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben. Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély aranykorát élte. Nevéhez 12 iskolaalapítás fűződik. 1622-ben az országgyűlés kimondja az akadémia felállítását előbb Kolozsvárra a Báthori Akadémia helyére, végül Gyulafehérvárra kerül. Fejedelemsége alatt pártolta a szászokat, az erdélyi románoknak püspökséget állított, megtiltotta a zsidók megkülönböztetését, teljes lelkiismereti szabadságot hirdetett.
A Bethlen Gábor sátor a nemzetpolitika és kisebbségkutatás iránt érdeklődő táborozókat várja színes programokkal.
