Tusványos 21 – 2010. július 20–25.
Egy kis számmisztika: idén, 2010-ben lesz a 21. Tusványos július 20–-25. között.
A kérdés csak az, hogy milyen 21. századi problémákra keressük a választ példának okáért 21-én?
Vagy huszonegyezünk a sörsátrak árnyékában, amíg az esti koncert el nem kezdődik 21 órától?
A válaszok hamarosan.
Nem állítjuk, hogy három hét alatt mindenre fény derül – de azon dolgozunk, hogy július végén ne azt mondjátok: na, ez is egy híján húsz volt. Két okunk van bizakodni, meg még egy:
1. Húsz év után Tusványos még mindig egy és oszthatatlan.
2. „21″ az élet értelmére, a világmindenségre meg mindenre vonatkozó kérdésre adott válasznak pont a fele.
+1: Tudjuk, mit tettetek a tavaly nyáron.
Hát így tervezzétek a nyaratokat.
Jubileumi Tusványos – a számok tükrében
A XX., jubileumi Tusványos sok szempontból rekorder volt, rövid áttekintésünkben ezt számadatokkal próbáljuk igazolni:
- nyitónapon még soha nem voltak ennyien, a Quimby koncertjére kb. 5.000-en voltak kíváncsiak (beleszámoltuk az ölebeket is);
- az EDDA és a Tankcsapda koncertjein még többen voltak, mint amennyien emberi számítás szerint elfértek a focipályán – Jakec számításai szerint az öt nap alatt hozzávetőlegesen 25.000-en fordultak meg a táborban;
- elfogyott kb. 10.000 miccs, 1.400 lángos, 1.000 kürtőskalács, 450 hordó sör – 56.250 pohár!;
- a poharak felét ott is hagyták a dühöngőben, a mindenesek 25.687-et szedtek össze;
- és ha már mindenesek, akkor ők nyolc éjszaka alatt kb. 15 órát aludtak összesen;
- de őket is veri Mátis Jenő, aki saját bevallása szerint összvissz kilenc órát aludt a 120-ból;
- ami nem is csoda, mert a bulik nem hajnali 7-ig, hanem reggel 9-ig tartottak (tanú rá az összes környéken lakó);
- a bulizók közül csak ketten nagydolgoztak a pályára;
- és csak ketten aludtak a szabad ég alatt;
- viszont nyolc ember közül, akik valamely sátor holléte felől érdeklődtek, heten más irányba indultak;
- pedig a közvilágítással olyan nagy bajok nem lehettek, hiszen összesen kettő db. villanykörtét kellett kicserélni (biztosítékot annál többet), ráadásul a szemetesautó is csak egyszer szakította le az áramkábelt;
- ami a tartalomszolgáltatást illeti, 85 előadó 75 ajándékcsomagot vett át;
- a férfielőadók – beszélő adat – 90%-a XL-es méretű pólót kért;
- és meghívottjaink kb. 80 liter vizet ittak meg (ennyit az időjárásról);
- rájuk 104 újságíró volt kíváncsi, és ezek csak a regisztrált médiamunkások, az anarcho-sajtócápákat nem számoltuk;
- pedig szombaton lehetett volna, mert hivatalban lévő román államfő először „lépett fel” Tusványoson;
- ami a háttértitkokat illeti: a főszervezők idén először egyszer sem kerültek konfliktusba a kemping tulajával;
- Radán Emil emlékezetes 2001-es színpadról való leesése óta az első „gipszes” baleset a Rékáé, aki szervezőként az árusokért felelt, és tolókocsiban vezényelte a végén a miccsrohamot – gyógyulást innen is!
Mindezt ezen a honlapon követhettétek, és 31.419 egyéni IP-címről követtétek is 158.118 oldalmegtekintést produkálva.
Nyárra hangolva!
A vonatállomás kedvenc tereim egyike ilyenkor, nyár derekán. Tudom, hogy a látványa nem mindig, avagy csak ritkán tetszetős a szemnek. Ingereink is fokozottabban működnek a különböző illatárok keveredésében. A leülést sem mindig kockáztatjuk meg a kétes borítású székeken, de ha mégis megtesszük, fél csomag papírzsebkendők rámegy a törölgetésre. A várótermet pedig rendszerint messziről elkerüljük.
Ez a sokunk számára közönséges hely azonban varázzsal telítődhet, ha továbbgondoljuk a helyet és a mozdulatokat, amiket magába fogad. Mi minden lehet egy lepattant vonatállomás? Szilárd pont a lábad alatt a zötykölődő út után. Egy lélegzetnyi friss levegő a vonatfülke fülledtsége után. Gócpont érkezők és továbbutazók számára. Találkozási hely régen láttotaknak és meglepetésszerűen felbukkanó embereknek. És mennyire varázslatos olyankor, ha tudod, a peronon vár valaki rád.
Ilyenkor pedig valóságos gyülekező hely, ahol előre nem tervezett találkozások és közös utazások kerekednek. Mintha mindenkiről és minden fontos nyári eseményről tudosítana a lecuccolt hátizsákoktól és az ücsörgő fiataloktól teli állomás. Cinkos tekintetek kötik össze az embereket. Tudják, mind ugyanarra a helyre utaznak! Nyárra hangolva lüktetett az állomás Tusnádfürdőn, ahol a XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínére érkezve ömlött a vonatból a sok fiatal. Nevek röpködtek a levegőben, amint egy újabb ismerős láthatóvá vált a tömegben. Aztán ki-ki lazán zsebre dugott kézzel vagy dunsztig tömött hátizsákja alatt görnyedve elindul az Olt-partja szegélyezte sátorozó hely felé, ahová csupán egy koncert erejéig vagy teljes hat napig jött körülnézni. És volt, amit látni! Napközben párhuzamosan zajló politikai, közéleti és szabadidős programok, illetve beszélgetések várták az érdeklődőket a különböző szervezetek által felállított sátrakban. A más-más témák iránt érdeklődők esti órákban gyülekeztek újra a focipályán elhelyezett nagyszínpad előtt. Ilyenkor kimondottan a koncertre érkezők is jócskán benépesítették a pályát. A koncertek közbeni őrület a különböző sátrakban szervezett hajnalig tartó bulikon pörgött tovább. Forgatókönyv szerinti mondatokba szedve ez történt mindennap Tusványoson, csakhogy az ottani mindennapokat egy furcsa időtlenség lengte körül, amiben nem számított, hogy a hétnek milyen napja van és épp hány óra. Nem éreztük, hogy bármit lekésünk vagy elszalasztunk, mert a helyzetek, amiket tudatosan választottunk, vagy csak maguktól adódtak, mindig megfelelőek voltak. Az emberek – akikkel megosztottuk a helyet, a táncot, a zenét és a gondolatot – a legjobbaknak bizonyultak, kiszorítva a sóvárgást olyanok iránt, akikre számítottunk, de mégsem jöttek el.
A vonatállomásra visszatérve… Azt hiszem, minden itt kezdődik el. Egymásnak addig ismeretlen emberek közös utazásának kezdete és néhanapján megérkezésének is helye ez a külsőre varázstalanított, de általunk, akik nyárra hangolva állomásozunk itt, mágikussá növesztett tér. A tusványosi napokat a hajnali vonattal hagytam magam mögött. A vonat érkezése előtti félórában már kezdtek szállingózni az ismerős arcok. E néhány nap alatt nem volt alkalmunk szólni egymáshoz, de egy diszkrét tekintet elárulja, hogy egyirányba van az otthonunk.
Demény Enikő (Dés – Kolozsvár)
Tusnádfürdőről nézve – Jöjjetek a keskeny útra!
A Keskeny út mozgalom zöldfülű újoncaként belepottyantam egy szinte velem egyidős, befutott erdélyi rendezvénybe. A Húsz esztendőm hatalom mottó hónapok óta ott csengett sokunk fülében, s ezúttal nem annyira József Attilát, mint inkább a XX. Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábort juttatta eszünkbe. A programlehetőségek színes skáláján számos sátor kínálata sorakozott fel, e sátrak között évek óta jelentős helyet foglal el a Keskeny út sátor is, melyet talán más rendezvényekről is ismerhet az olvasó (pl. EMI tábor, Félsziget). Miről is szól ez a mozgalom, milyen tevékenységek folytak az elmúlt héten e sátorban?
Ökumenikus vallásos ifjúsági mozgalom célja, hogy fiatalok által fiatalokat szólítson meg, akkor is, amikor a szomszédban dübörög a zene, amikor a külvilág hivalkodása megbénítja a lelki elmélyülést, az önvizsgálatot, a művészi hajlam kifejeződését és a tiszta ésszel való gondolkodást. Egy kis gondolati elmélyülést, lelki és vallási feltöltődést nyújt, az arra éhezőknek és mindazoknak a kíváncsiskodóknak, akik beléptek a sátorba.
Minden reggel áhítattal kezdődött, ahogyan az helyén való is egy vallásos ember, közösség életében. Az áhítat közvetlen hangneme, az együtt imádkozás erőt adott a napi munkához, majd ezután előadásokat hallgathattunk meg. Bartos Károly református lelkész a szerelemről tartott előadást csütörtökön. Egy kicsit más szemszögből beszélt a már meguntnak hitt témáról, rámutatott arra, hogy a mesebeli Béla béka nem válik királyfivá egyetlen csóktól, és hogy az álmok, a rózsaszín felhők világából alá kell szállni a valóság földjére, ha tartós kapcsolatra vágyunk.
Pénteken Nap Kati pszichológus Emó-sok(k) című előadása nyitotta fel kicsit jobban az érdeklődők szemét. Egy kis betekintést nyerhettünk, hogy milyen az ilyen fiatalok világa, miért kezelik másabban a körülöttük történteket mint az átlagember és, hogy minek köszönhető náluk a magány érzése, az egyedülléttől való rettegés. Az előadást ízesebbé tette egy olyan jelenlévő, aki valamikor emósnak vallotta magát, de ahogy ő mondta, mára már „happy” let, és a „gyógyulást” a melléje szegülő barátoknak valamint egy filmnek tulajdonította
Szombaton Schád László pszichológussal és Ábrám Noémivel együtt vitattuk meg a nők és férfiak közti hasonlóságok, különbségek és a szerepváltozás okát, lehetséges következményeit. Hosszan tartó beszélgetés követte a jó-e a közös kassza házaspárok esetében vagy inkább mindenki külön című kérdést.
Minden nap a kézműves tevékenységgel egyidőben élményszínház volt. A színház alanyának nem volt más tennivalója, minthogy a lesötétített sátorban levő keskeny utasokra bízza magát. Bekötött szemmel élhette végig a teremtéstől az élet kiteljesedéséig női, illetve férfiúi mivoltát. Hangok, érintések, bibliai szöveg, lágy zene, életre szóló „recept” a Bibliából… Más-más érzéssel távoztak a sátorból, némelyek szeméből könnyeket fakasztott, vagy éppen nevetést az elhangzó szöveg, de úgy érzem, hogy valamit sikerült átadnunk nekik. Hiszem, hogy valóban élmény volt átélni, újraélni azokat a jeleneteket, melyeket mi csak kölcsönöztünk az ÉLETből.
A kézműves tevékenységeken különleges alkotások születtek: rajzok, agyag tárgyacskák, karkötők. Nemegyszer jegyezte meg valaki, hogy évek óta nem járt a kezében színes ceruza, s micsoda élmény újra leülni egy üres lap mellé, amely csak arra vár, hogy megjelenítse rajta a valódi önmagát.
Az estét gitárszó tette vidámabbá, hangulatosabbá. Körbeültünk és sorra énekeltük kedvenceinket. Kivételt képezett a péntek, amikor ökumenikus istentiszteleten vehettek részt az érdeklődők. Istentiszteleti szolgálatot végzett egy katolikus, egy református és egy unitárius lelkész. Közreműködött a Knock Out együttes két tagja is, ők a zenei részt erősítették.
Az estét mindig olyan filmmel zártuk, amelynek témája megegyezett a napi témánkkal. Filmvetítés után pedig zsíros kenyér és üdítő mellett mindenkinek volt alkalma kifejteni a filmmel kapcsolatos érzéseit, véleményét.
Sátorzárás előtt keskeny utasokként megfogalmaztuk az elmúlt héttel kapcsolatos élményeinket. Beláttuk, hogy bár igyekeztünk mindent tökéletesen teljesíteni, mégsem mindig sikerült ez, emberi mivoltunkból fakadóan, de mindannyian tudtuk és éreztük, hogy volt értelme a munkának, amit kifejtettünk és hisszük, hogy a hozzánk látogatóknak tudtunk valamit becsempészni abba a tarisznyába, amivel hazatért.
Mátéfi Tímea (teológiai hallgató, Szentábrahám – Kolozsvár)
Színpadon a Mikulás!
Basescu államelnök, mint ahogy azt Pataki Attila, az Edda énekese is megtette, színpadra invitált egy hölgyet. Bár nem ültette az ölébe, ahogy azt minden modern pláza-mikulás teszi, egyszerűen rákérdezett, milyen ízű autonómia-nyalókára gondolt. Az olcsó lejárató akció bejött volna, ha nem Tusványoson, hanem mondjuk a PRO TV Mikulás műsorában teszi ezt. Itt ugyanis mindenki tudja mit akar, még a magyarországi hölgy is egyértelműen elmondta címszavakban azt, hogy miről is szól a székelyföldi területi autonómia, merthogy ez egy egyszerű kérdés, egyértelmű követelés, amibe sajnos egy tengerészkapitányból lett mikulásnak is beleszólása van.
Kérdések
Németh Zsolt nyitja meg a táncot. Felkérve előadóikat egy jó kis rock n rollra.
[román3lnök]
1. nyelvhasználat – Boszi emlékeztet, hogy a nyelvi jogok és oktatási jogok rendben vannak, talán adminisztratív problémák jelennek meg néha-néha. A román nyelvhasználat.
2. kettős állampolgárság – Boszinak nyolc. A modern Európa már megengedi, tehát Románia sem gátolja ennek megadását.
[fidesz3lnök]
1. kettős állampolgárság – ha már a népet megkérdeztük, akkor vessünk magukra, tehát meg kell hallgatni véleményüket – a kettős állampolgárságot tehát meg kell adni, hiszen december 5.-én az IGEN-ek győztek. Végkövetkeztetés: lesz demokratikus (értsd FIDESZ-többségi) parlament, lesz kettős állampolgárság.
2. beszélt Oroszország kérdésköréről is, csak a rossz hangviszonyok miatt nem tudtam kijegyzetelni.
[EMNT3lnök]
1. nyelvhasználat – itt nem elmélet, hanem tények vannak:a csángó ügy, ahol az asszimilációnak látható eredményei vannak,magyar egyetem, ami nincs, magyar mint államnyelv, ami hasonlóan nincs
2. kettős állampolgárság – Orbán Viktor ne féljen, behajtjuk majd a fenti ígéreteit
3. Sógor Csabának is megbocsájtott
Orbán és a baloldal
Habár egy ütemmel mindig le vagyok maradva megpróbálok felzárkózni.
Orbán többek között beszélt a baloldal tragédiájáról is. Nem politikai megközelítésből – mondja Ő –, á dehogy – mondom én. Amikor minden párt már baloldali értékeket is felvállalt, akkor a baloldal alól kifutott a talaj.
Ezt csak tetőzte, hogy a modern bal megpróbálta összeegyeztetni saját gazdasági érdekeit a képviselt ideológiával. A tökély természetesen Magyarország.
A megoldás szimpla. legalább is elméletben. Három tételt kell lerombolni: 1) Piac mindenható, 2) Az állam akkor jó ha gyenge, 3) A gazdaság önszabályozó.
Szubjektív gondolatok Tőkés beszéde margójára
A bizalmat, azt kell helyreállítani. Boszi és a székelyek, románok és magyarok, Románia és Magyarország között. Jó dolog az, de vannak alappillérei. Kisebbségi jogok, autonómia, kommunizmus elítélése, alkotmánymódosítás.
Tőkés megtette az első lépést. Megdicsérte elnökurunkat egyes kérdésekben, gratulált E-BAnak a sikereiért, megdorgálta a hibáiért. Băsescu bizalom képében csak ült és mosolygott.
Gondolatok az elnöki beszéd margójára
Nem tudosítani fogok. Csak szemelgetni. Szubjektíven… mindegyikünk ezt csinálja, tehát ne félj kedves Olvasó, össze fog állni a kép.
Elnök jött Tusványosra. Kampányban. Elnök, aki megmondja a frankót. Többször is ha kell. A székely (és az itt összegyűlő ember) pedig nem ért a szóból, tehát ismételni kell, ismételni kell. Románia egységes szuverén nemzetállam.
Romániának alkotmánymódosítás kell, de természetesen nem az első cikkellyel kell kezdeni. (Románia egységes szuverén nemzetállam). Az Unióban a francia integrációs projektet támogatja – miért is nem lep ez minket? és a válságból való kilábolás egyik feltétele a nemzeti egység és a szolidaritás. (Románia egységes szuverén nemzetállam).
Kampány van, de nem a mi szavazatainkért küzdenek
Tusványos Press, nyomtatott vég
Kedves, Nyájas, Érdeklődő és Okos Olvasóink!
Az élet, mint mindig, felülírja az elképzeléseinket. Utolsó lapszámunk az anarchojelen igézetében készült, nem bolygattuk a múltat annál jobban, mint amennyire az előadók bolygatták.
Mi most lefekszünk. Önök csak olvassanak: